Jubileumi év a Kézművesek Házában

Új színfolt lehet a népszokások felelevenítése

A házban működő nyolc alkotócsoport munkáját lehetett megfigyelni, s aki kedvet kapott jelentkezhetett is a szakkörök bármelyikébe. Bár mint Prokné Tirner Gyöngyi intézményegység - vezetőtől megtudtuk, a létszámra nincs panasz, s az idén két új szakkörrel is bővülhet a kínálat. Februárban indul a kovácsok számára rendszeres foglalkozás, illetve a lányok-asszonyok jelentkezését várják egy komplex (sütés, fűzés, nemezelés, hímzés tanulását jelentő) szakkörbe.

A kézműves bemutató mellett farsanggal kapcsolatos kiállítás, játszóház várta az érdeklődőket, illetve a Zalaegerszegi Hagyományápoló, Kertbarát és Kulturális Egyesület nemcsak kóstolóval szolgált, de bemutatták nagy dirrel-durral a téltemető szokást, a kiszebáb égetést.

Prokné Tirner Gyöngyi elmondta, akár új színfolt is lehet a ház életében a népszokások felelevenítése, vagy a hosszú ideig sikerrel szervezett kertbarát körök megyei találkozóját is továbbvinnék a nevezett társ egyesület segítségével.

Az idei, jubileumi év során hétszer tartanak Nyitott Műhelygalériák Napot, melyen nemcsak helyi alkotók mutatkoznak majd be. A májusban tartandó országos fafaragó konferencia és kiállítás társszervezői lesznek. Nyugat - Dunántúli Regionális kiállítást tartanak júniusban, ahová a három megyén kívül Muravidékről is várnak résztvevő népművészeket, kézműveseket. A jubileum ünnepeként szeptemberben lesz kiállítás 30 év díjnyertes alkotásaiból válogatva. De nemzetközi művésztelep, nyári alkotótáborok sem hiányoznak majd.

Vannak még kérdéses programok, így a napokban várják egy nemzetközi pályázat elbírálását, amely Kézműves Akadémia másfél éves működését biztosítaná. Tervezik, de az anyagi fedezet még kérdéses a ház egyik legsikeresebb programja, a Tökfesztivál, mely tavaly több mint ezer látogatót vonzott. A pénzügyekről elmondta, a fenntartói (városi önkormányzat) támogatás 2010 óta jelentősen csökkent. Korábban a fenntartó 70 százalékot, míg az idén 40 százalékot tud hozzátenni a költségekhez. A többi pénz előteremtése saját feladatuk. De pénzhiány miatt nem szeretnének visszakerülni abba a helyzetbe, hogy csak nyáron legyen nyitva a Gébárti-tó partján álló ház (1992 óta működnek egész évben). Érdeklődés ugyanis egész évben van, a szakkörök iránt egyre nagyobb az igény, s az emberek szívesen jönnek ki a tóparti hangulatos házba, bár a buszközlekedés nem megoldott- hangzott el.

A jubileum tiszteletére kiadványok is készültek/készülnek. Így januárban jelent meg a Zalai Népművészet című könyv, mely hiánypótló, hiszen utoljára 1996-ban adtak ki hasonlót.

A szakkörök munkájának minőségét mutatja az a felkérés, mely nyomán jelenleg Budapesten a Hagyományok Házában van a zalaegerszegi szakkörvezetőknek kiállítása közel két hónapon át.

- Sokan megállítanak a városban, hogy jó lenne valamelyik szakkörhöz tartozni. A nyitott napokon van a csatlakozásra a legjobb lehetőség. Bár egyes szakkörök (kosárfonó, csipkeverő) már nagy létszámmal működnek, és olyan sokféle tevékenységet kínálunk a hamarosan tíz szakkörrel, amit már nem is nagyon tudunk bővíteni. Jó mindezt látni, s visszaemlékezni a kezdetekre, az 1982/83-as évre, amikor társadalmi munkában épült a ház. S még nem volt meg a tető, csak a gerendák, de már nyári tábort indítottunk. Ez a hely azóta, sajátos szellemiséggel bír, és az emberek szeretnek idejönni.