Csizmás Kandúr a Griffben

Talpra esett, ráadásul két lábbal

A cirmos fénykorában pörgősebb napokat élt. Naná, hiszen ő volt az a bizonyos Csizmás Kandúr, aki útnak indult, hogy pénzt, feleséget és egy nagy adag szerencsét hozzon gazdájának, az árván maradt, legkisebb molnár fiúnak (Molnár Róbert). A Griff Bábszínház Charles Perrault klasszikus meséjét alapul véve mutatta be a közelmúltban a macska kalandos és fordulatokban gazdag történetét. A darabot Khaled-Abdo Szaida dramaturg és Kárpáti István rendező alkalmazta színpadra. A mese és az előadás stílusa is klasszikus: nincs se 3D-s animáció, se szívtiprás, se kardvívás. A fiatal rendező azonban néhány apró csalafintaságot belecsempészet a mesébe.

Az idősödő molnár fiú (Hettinger Csaba) a 322 éves macskával (Fotó: Griff Bábszínház)

Például azt, hogy Csizmás Kandúr lány (B. Szolnok Ágnes). Igaza van Kárpátinak, hiszen a macskák jelleme olyan, hogy nemüktől függetlenül, eredendően hordoznak magukban valami nőiességet. Kecses, puha mozdulatok, titokzatos ravaszság, kényeskedés és a kényeztetés vágya. A bábelőadás mégsem ezeket a tulajdonságokat helyezi fókuszba (némi hátdomborítás és hízelgés azért akad). Sokkal fontosabb az, hogy a két lábra állt, csizmát viselő kandúr, hogyan kavarja a - maradjunk a nyomdabarát verziónál - szálakat. Hangsúlyossá téve ezzel az egész cselekményt és a többi szereplő egyéniségét. Ezen belül is kiemelt figyelmet kap a mesélő, vagyis az immár idősödő molnár fiú (Hettinger Csaba), valamint a nyúl, és a juhász (Balázs László) karaktere.

Persze a talpra esett macska nem rossz szándékból szövi fondorlatos terveit: ő csak segíteni akar a szegény, és kissé szerencsétlen gazdáján. Élelmet, ruhát, királyságot szerez. Kijátssza, akiket ki lehet, s elpusztítja a gonosz Ogrom-Bogrom varázslót. Ennél is nehezebb feladat a mindig morcos királylány (Benkő Zsuzsanna) szívét elnyerni, de a "véletlenek" szerencsés összjátéka ebben is segít.

Csizmás fénykorában (B. szolnok Ágnes) a juhásszal (Balázs László) (Fotó: Griff Bábszínház)

A rendező mindezt roppant humoros módon, mesteri nyelvi leleménnyel tárja a nézők elé. S bár látványban és színpadképben talán nem ez a teátrum legbecsesebb előadása, összességében egy lendületes, ritmusos és jól szerkesztett adaptáció került a zalaegerszegi bábszínház színpadára. Ahol a macskát nem eszik meg az éhínséges időkben, s ahol a vén macskának segítenek elfújni a születésnapi torta gyertyáit.