Tiszta életforma az ökovárosban

Az újrahasznosítás a jövő kulcsa

Európa nagyobb városaiban (Hamburg, Lille, illetve a skandináv városok) már gyakorlatban is működnek a „tiszta életforma” egyes elemei. A buszokat biogáz hajtja, a szél és a nap energiáját világításra és elektromos áram fejlesztésére hasznosítják, a lebontott, régi épületek anyagait pedig beépítik az újakba.

Az ökológiai gondolkodás gyökerei már több évtizedes múltra nyúlnak vissza. Az ipari forradalmakat követően kialakult városi életforma egyre inkább zsákutcába jutott; a természetes környezet leépülésének jól látható káros következményei vezettek el egy környezettudatosabb szemlélethez.

A hatalmas méreteket öltött károsanyag-kibocsátással, a fel nem használt szeméthegyekkel, zajjal, zsúfoltsággal szemben már léteznek alternatívák a nagyvárosokban is. A megújuló energiaforrás, a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékhasznosítás, a bioenergia már nemcsak utópisztikus ábránd, hanem olyan kulcsfogalmak, amelyeket illendő beépíteni a városfejlesztési tervekbe.

Zalaegerszegen is megkezdődött az elmúlt években az ökováros felé vezető út „nyomvonalainak” kijelölése. Eddig a szelektív hulladékgyűjtéssel, hulladékgazdálkodással, egészséges ivóvízzel és szennyvízelvezetéssel kapcsolatban történtek jelentős előrelépések.

Rigó Csaba önkormányzati képviselő, a gazdasági bizottság elnöke a témával kapcsolatban érdeklődésünkre elmondta, hogy az önkormányzat már rögzítette a város környezeti jövőképének alapjait. A környezeti állapot javításával és fenntartásával kell megőrizni a természeti és ökológiai értékeket, takarékosan, tudatosan és célszerűen felhasználva az erőforrásokat.

– Az elmúlt időszakban több lépés is történt az ivóvízellátás biztonságának fokozása és a vízbázis védelmének érdekében. Örömteli, hogy 14 önkormányzat részvételével létrejött egy önkormányzati társulás Zalaegerszeg és térsége ivóvízminőségének javítására. Az ezt célzó KEOP-projekt első fordulójára már beadtuk a pályázati anyagot. Az elbírálás folyamatban van. Zajlik a Zala jobb partján elterülő városrész csapadékelvezető hálózatának rekonstrukciója is. A korszerű hulladékgazdálkodási rendszer már egy ISPA-program keretében több évvel ezelőtt megvalósult – sorolta a képviselő az eredményeket.

A jövő terveivel és az ökováros-program bővülő elemeivel kapcsolatban Rigó Csaba úgy látja: egy geotermális fűtési rendszer kialakítása mindenképpen fontos lenne mert, ezáltal lazulna a gázfüggőség.  Az itt működő vagy idetelepülő vállalkozásokra is jótékonyan hatna, hiszen kompetitív előnyhöz juthatnák azáltal, hogy a közüzemi díjaik csökkennének. A képviselő szerint az is nagy előrelépés, hogy a szennyvíztisztító telepen az utóbbi időben fokozódott a biometángáz termelése. Ez megalapozhatja a metángázzal működő úgynevezett zöldautóbuszok beszerzését is. Erre a helyi Volán-társaság részéről már van is érdeklődés.

Gecse Péter önkormányzati képviselő, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakemberként és fiatal politikusként is úgy látja, hogy az ökováros kiépítésének alapjait tudatformálással és szemléletváltással kell kezdeni.
– Nagyon fontos a lakosság tájékoztatása, legyen szó hulladékgyűjtésről, légszennyezettségről vagy akár elhasznált vagy természetes anyagok hasznosításáról. Szeretnénk a jövőben erősíteni az oktatási intézményekben a környezettudatos nevelést, akár tanórák, akár fakultatív programok, például üzemlátogatások keretében.

A képviselő említést tett arról is, hogy egy-egy sikeres pályázatnak köszönhetően a városban zöldóvoda (Szent László Úti Tagóvoda) és ökoiskola (Belvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) is működik, ami segíti a gyerekek szemléletének formálást. Hogy a gyakorlatban mindezt hogyan kell elképzelni?

A zöldoviban például helyben komposztálnak, a hulladékot szelektíven gyűjtik, ezenkívül az óvodai foglalkozások keretében folyamatosan bevonják a gyerekeket is a munkába. Mondjuk játékokat, képeket készítenek természetes anyagokból vagy elhasznált palackokból, papírból. Gecse Péter szerint a jövőben a hulladékudvaron belül meg kell oldani egy újrahasznosítási központ kialakítását, valamint fejleszteni kell az intézmények szelektív hulladékgyűjtését is.

Major Gábor önkormányzati képviselő, az MSZP városi szervezetének elnöke az ökováros-programmal kapcsolatban elmondta: minden jó elképzelést támogatnak, ám örülnének, ha a koncepció írásos formában is megjelenne, mert egyelőre homályosak a városvezetés ezirányú elképzelései. Szerinte fontos, hogy mielőbb megoldódjanak a belváros közlekedési és parkolási problémái. Az ívóvíz, szennyvíz és szelektív hulladékgyűjtés kérdése valóban nélkülözhetetlen, de ezek alapok.

Az ökováros-program ennél jóval több kell, hogy legyen, s a megújuló energiaforrásokat, a szemét újrahasznosítását valamint a város zöldfelületeinek védelmét, gyarapítását kéne a központba állítani. Ez utóbbival kapcsolatban a szocialisták azt tervezik, hogy egy-egy parkot örökbe fogadnak, hogy megmutassák: odafigyeléssel és közös munkával szebbé lehet tenni a környezetet. A képviselő fontosnak érzi az ökológiai szemlélet terjesztését, s reméli, hogy a városvezetés mielőbb civilek és szakértők bevonásával – részleteiben is kidolgozza az ökováros-programot.