Kiss Gábor

Céhek, kaszinók, egyletek és más társadalmi szervezetek; a török kortól, nagyjából az 1990-es évek közepéig. Egy TOP pályázatnak (helyi identitás és kohézió megteremtése Zalaegerszegen) köszönthetően feltárásra került a város közösségi életének története.

A napokban jelent meg Balogh Margit történész, Az Apát úr - Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi évei című kötete. Az életrajzi kiadványt a Göcseji Múzeum szervezésében mutatták be a város dísztermében. Mint az bevezetésként elhangzott: a 20. századi történelem egy különleges, ellentmondásos, ám meghatározó személyiségéről van szó. A mai napig sokan és sokat beszélnek róla.

Megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozata. Az országos szervezetnek korábban már működött itt csoportja, Németh József irodalomtörténész, egykori múzeumigazgató vezetésével, ám nyugdíjba vonulása után nem szerveződött újjá a tagozat.

Míg régen olvasnivalóért, manapság leginkább élményért járnak az emberek a könyvtárakba. A jelenség nemcsak hazánkban, hanem világszerte megfigyelhető. A tendencia arra készteti a közgyűjteményeket, hogy lépjenek ki megszokott szerepköreikből. Persze az olyan hagyományos funkciók, mint a kölcsönzés, továbbra is megmaradnak.

A középkori Zala megye templomainak történetétől kezdve, egészen a bazitai TV-torony 1970-es felépítéséig kalandozhatunk a megye és a város múltjában egy új levéltári kiadványnak köszönhetően.

Új padlózat, esztétikus internethasználati hely és átláthatóbb, új elrendezésű polcok várják az olvasókat a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár kölcsönzőrészében. A Deák téri épület egyik központi helyisége a nyár folyamán újult meg.

A hagyományokhoz híven az Egerszeg Búcsú keretében került sor a Lokálpatrióta-díj, és a Lokálpatrióta-plakettek átadására. Az EZE által szervezett idei, immár XX. Egerszeg Búcsún Skrabut Éva, a Zalaegerszegi Kézművesek Háza nyugalmazott vezetője, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke kapta a Lokálpatrióta-díjat.

Az Ünnepi Könyvhét keretében két új kiadvány is debütált a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Bemutatásra került a Pannon Tükör folyóirat legfrissebb száma, majd Göncz László szlovéniai szerző, Emberek a Pannon végeken című kötete.

Gábriel József (1952-2015) festőművész nevét vette fel a csácsi Izsák-iskola könyvtára, mely a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár fiókkönyvtáraként működik. A névadó esemény – melyre a művész születésnapján, május 23-án került sor – az oktatási intézmény és a közgyűjtemény közös szervezésében valósult meg.

Új szolgáltatással, a Pláza Könyvtárral várja az olvasókat a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. Az üzletház emeletén kialakított könyvespolc nyitott, ahonnan bárki kölcsönözhet.

Házhoz ment a vers a költészet napján, vagyis egészen pontosan az iskolákhoz. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár kezdeményezésére a "Könyvtárosok legkedvesebb versei" a gyerekekhez kerültek egy kis kötetben, de a diákok is megajándékozták a felnőtteket egy-egy általuk kiválasztott költeménnyel.

A köznevelést támogató legújabb könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatban rendeztek szakmai napot a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A találkozó egy Európai Uniós projekt keretében megvalósuló, országos programsorozat részeként jött létre. Az eseményre nemcsak a megye könyvtáraiból, hanem a fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból is érkeztek szakemberek.

Megújult közösségi terek és az élethosszig tartó tanulást segítő programok. Röviden így foglalható össze az a nagyarányú fejlesztés, mely a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (DFMK), illetve a József Attila Városi Tagkönyvtárban és az Apáczai Csere János Tagkönyvtárban zajlott le az elmúlt egy évben.

A rendszerváltozás időszakának társadalmi változásai, és a politikai viszonyok „enyhülése” hívta életre azt két, könyvtári tevékenységhez kapcsolódó alapítványt, melyek idén kerek évfordulójukat ünneplik.

„Későn válaszolok, mert postán, hol a kormány őrködik a pecsét szentsége felett, írni nem akartam, s noha veszélyteljes titkaim nincsenek, mégis inkább biztos alkalmat vártam.” Deák Ferenc kezdte így 1841. március 20-án Széchenyi Istvánnak címzett levelét.

Lótenyésztés és vízszabályozás Zalában, a balatoni gőzhajózás életre hívása, szerteágazó kapcsolatrendszer a reformkori zalai ellenzékkel; különösképpen Deák Ferenccel. Talán nem is gondolnánk, de e fenti „történések” központi szereplője Széchenyi István.

Irodalmi-kulturális honlapot indított a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. A stílusosan Deák+kert névre keresztelt portál egyfajta értékteremtő és összetartó erő szeretne lenni. Az elnevezés egyaránt utal magára a könyvtárra, és a város egyik legrégibb terére, ahol az épület áll.

Mit lehet kezdeni a 21. században egy 19. századi szöveggel és mennyire kihívás napjainkban Jókait tanítani a gyerekeknek? Többek között ilyen kérdések merültek fel a Magyar Széppróza Napja alkalmából a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár e heti rendezvényein.

Interaktív vándorkiállítás mutatja be Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének főbb helyszíneit, szereplőit, motívumait, illetve az író életének néhány momentumát. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban nyílt tárlat a szerző születésének 140. évfordulójára emlékezik.

Megjelent az Utóvédként a Donnál című könyvsorozat harmadik kötete. Molnár András történész (MNL Zala Megyei Levéltára) és Szabó Péter hadtörténész (Hadtörténeti Intézet) közös munkája nem előzmények nélküli. Három évvel ezelőtt mutatták be a 9. honvéd könnyű hadosztály 1942-43-as történetéről íródott kötet első két részét. De számos más kiadvány is napvilágot látott már a két szerző jóvoltából.