Kiss Gábor

A walesi bárdok köré szerveződött előadói est a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban, melynek főszereplője dr. Szigethy István ügyvéd, Lőrincz Kálmán zenész, valamint Kiss Gábor főkönyvtáros és Geszty Glória színművész voltak.

„Szokatlan hódolat ez…” címmel jelent meg a Deák Ferenc családi- és politikai kapcsolatrendszerét tárgyaló kötet. A Line Design kiadó gondozásában 2024 őszén napvilágot látott könyvben négy zalaegerszegi szerző tanulmánya is olvasható.

A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Értékadó lélekhangok programsorozatának legutóbbi vendége az intézmény korábbi igazgatója, Kiss Gábor főkönyvtáros volt.

Tavaly januárban szavalógálával indult, a minap pedig szintén szavalógálával ért véget hivatalosan a 2024-es Keresztury-emlékév Zalaegerszegen. A záróesemény előtt azonban összeült a Keresztury Emlékbizottság, hogy értékelje az elmúlt egy év történéseit.

Az emberiség történetének mindig is része volt a szőlőtermesztés és a borivás. A jelenséghez egyaránt hozzátartozik a kultikus célú borfogyasztás, a gasztronómiai élvezet, a mértéktelenség és a bűnözés is.

Stílusos meglepetéssel készültek kollégái, pályatársai dr. Bilkei Irén nyugalmazott levéltáros-történész, (a MNL Zala Vármegyei Levéltára címzetes igazgatója) kerek születésnapjára.

A Keresztury 120 emlékév részeként ünnepélyesen átadták a zalaegerszegi Jánkahegyen Keresztury Dezső (író, költő, akadémikus) nemrégiben felújított, egykori szőlőhegyi hajlékát.

Ötven év, 91 kötet; röviden ez a mérlege a Zalai Gyűjtemény könyvsorozat fél évszázados történetének. „Vidéki műhelyek – 50 éves a Zalai Gyűjtemény” címmel szervezte meg hagyományos levéltári napját a MNL Zala Vármegyei Levéltára a megyeszékhely dísztermében.

Egyik képen létrán áll, hogy elérje a felső polcokon lévő köteteket a berlini Magyar Intézet könyvtárosaként, valamikor az 1930-as években. Máskor meg a budapesti Eötvös Collegium teteje a „magaslati pont”, ahol 1945-ben – immár az intézmény igazgatójaként – cserepeket pakol többedmagával, hogy helyreállítsa a háborús károkat.

Kiállítással és kötetbemutatóval ünnepli 80. születésnapját Miklosovits László zalaegerszegi születésű grafikusművész, illusztrátor. Az alkotó munkáiból a Keresztury VMK Gönczi Galériájában nyílt kiállítás.

A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.

120 éve született Zalaegerszegen Keresztury Dezső költő, akadémikus. A jeles évforduló alkalmából a nevét viselő emlékbizottság, valamint a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár emlékévet hirdetett. A programsorozat részleteiről a városházán tartottak sajtótájékoztatót a szervezők.

Különös technikával, pirográfiával, azaz tűzzel írással, tűzgrafikával készült képeket láthatnak a betérők a József Attila Városi Tagkönyvtár legújabb kiállításán.

Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át Kiss Gábor főkönyvtáros, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója.

Különleges szállal kapcsolódik Madách Imre Mózes című drámája Zalaegerszeghez. A történetben a kapocs nem más, mint Keresztury Dezső író, akadémikus. Madách Imre 200 évvel ezelőtt született, ám az idei évforduló kicsit háttérbe szorult a Petőfi emlékév eseménysorozatai miatt.

"Viharon túl - szélcsenden innen" címmel zenés beszélgetésre invitálta a közönséget a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár csütörtök este.

Deák Ferenc reformkori politikus életéről, munkásságáról konferenciát rendezni talán lerágott csontnak tűnik, ám a történészek mindig szolgálhatnak újabb és újabb információkkal. Ezt bizonyítja a napokban megrendezett „Szokatlan hódolat ez…” – Deák és kortársai című tudományos tanácskozás, ahol tíz előadó számolt be a legfrissebb kutatások eredményeiről.

Deák Ferenc reformkori politikus születésének 220. évfordulójára emlékeztek október 17-én délután a zalaegerszegi Deák téren. Az immár hagyományosnak számító ünnepségen Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár főkönyvtárosa köszöntötte az egybegyűlteket.

A nemzeti nyelv ügyét felkaroló 19. századi vándorszínészektől kezdve, egészen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház első előadásáig tekintették át a helyi színházi élet történetét muzeológusok, levéltárosok, kiegészülve egy külsős szakemberrel.

Az első népképviseleti országgyűlés mártírjaira emlékeztek Budapesten, a Magyar Országgyűlés Közművelődési és Közgyűjteményi Igazgatóságának szervezésében.