Kijelölik az irányt

Bemutatták a Széll Kálmán-tervet

A kormány olyan tervet állított össze, amely egyszerre veszi célba az államadósság csökkentését, a gazdasági és társadalmi területek bizonyos részeinek átszervezését és segíti a gyors ütemű gazdasági növekedés beindulását is. A cél tehát világos, a Széll Kálmán Terv strukturális reformokkal éri el, hogy 2014 végére a bruttó hazai termékekhez képest a 65-70 százalékos szintre csökkenjen az ország államadóssága. 

Az eredeti tervek szerint 2013-ban már megszűnt volna a 19 százalékos társasági adó kulcs és általánossá vált volna a 10 százalékos adómérték.  A Széll Kálmán Tervre vonatkozó politikai döntés szerint azonban 2013-2014-ben még nem csökken 10 százalékra a társasági adó általános szintje, miközben marad 500 millió forint nyereségig a 10 százalékos adómérték. Ez mintegy 120 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentés programját.

Az alábbiakban azzal a két témával foglalkozunk egy kicsit bővebben, amely talán a legjobban érdekli és érinti az embereket. Ez pedig az egészségügy és a nyugdíj kérdése. A Széll Kálmán Terv egészségüggyel foglalkozó fejezetében leszögezi: Miközben arányait tekintve összesen kevesebb közpénzt költünk erre a területre, aközben a gyógyszerek támogatására fordított forrásaink messze meghaladják a régió átlagát. Rossz szerkezetben és indokolatlan mennyiségben fogynak a támogatott gyógyszerek.

Már a kormányprogramban is szerepel: „fontos, hogy az egészségügy finanszírozása a jelenleginél egyszerűbb, kiszámítható, évekre előre tervezhető legyen. Meg kell teremteni, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat értékükön, eredményorientáltan finanszírozzuk”. Mi a megoldás? Át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerárak ne emelkedjenek, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni rá.

Úgyszintén át kell alakítani az egészségügy rendszerét is, mert miközben pénzhiánytól szenvednek a rendelőintézetek, a kórházak és alacsony bérért végzik munkájukat az egészségügyi dolgozók, addig indokolatlan kiadások, rossz szervezés és feleslegesen elköltött milliárdok is részesei az ágazat mindennapjainak.

Mi a legnagyobb gond Magyarországon a nyugdíjakkal? Alapvetően az, hogy a nyugdíjkassza nincs egyensúlyban. A kifizetett nyugdíjak minden harmadik forintját hitelből finanszírozzák. A szabályok következtében sok olyan komoly munkaerőt jelentő tapasztalt, életerős ember megy nyugdíjba, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt.

Az ő kifizetett nyugdíjuk is az államadósságot duzzasztja. Hogy ez elkerülhető legyen, meg kell szüntetni minden olyan jogcímet – a nők 40 éves munkaviszonya kivételével –, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba mehessenek. Egységessé kell továbbá tenni a nyugdíjszámítás módját is.

Mindenkinek, aki nyugdíjba megy, egységes, azonos elvek szerint megállapított nyugdíjkorhatárral és nyugdíjszámítási móddal kell számolnia. Ezt az elvet követve a nyugdíjkassza egyensúlyba kerülhet és a járulékbefizetésekből teljes mértékben fedezhetőek lesznek a nyugdíjak.