Az epikus szerző és a meseíró

Író-olvasó találkozó Szálinger Balázzsal és Varró Dániellel

Mindenki ír gyermekkorában verset, de valaki kinövi, valaki nem – nyilatkozott Szálinger Balázs arról, hogy miért lett költő. Hozzátette, hogy talán mindez azért is történt, mert nem sikerült a jogot befejeznie. Valóban nem, de a versek és színpadi művek írásában annál sikeresebb bizonyult, amit a Bródy Sándor- valamint a József Attila-díj is bizonyít.

A keszthelyi születésű költő, író, műfordító Kalevala című drámájáért, amit Horváth Csaba koreográfussal írt át „fizikai színházi formába” – elnyerte a Nyílt Fórum Vilmos-díját. A poétát Zala megye történelme is megihlette: a 2001-ben Bródy Sándor-díjjal jutalmazott „Zalai passió” vígeposzának alapmotívuma Zala megye megcsonkítása. A verses epikai mű 2000-ben jelent meg először Erdélyben, Magyarországon 2008-ban „A százegyedik év” című kötetének egyik műveként.

Petőfi megírta a János Vitézt, Arany János a Toldit, és mindketten egy csapásra híresek lettek. Mindez nagyon imponáló volt a felső tagozatos korában Varró Dánielnek, aki irigyelte, hogy nővére verset ír. Így ő is tollat ragadott. Első költői sikerét 12 évesen érte el, egy eposztrilógiával (Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje), amit testvére illusztrált rajzaival. A „Túl a Maszat-hegyen” című verses meseregény 2004-ben Az Év Gyermekkönyve lett.

Musical is készült belőle, amelyet a Pesti Színházban 2010-ben állítottak színpadra. A mesei fordulatokkal teli történet a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház is színpadra viszi, mégpedig a költő, műfordító szereplésével. 2010-ben jelent meg kisfiának írt modern mondókáiból az „Akinek a lába hatos” című kötete.Az író-olvasó találkozó felolvasta ugyancsak a kisfia ihlette „Altató apukáknak” című versét valamint a „32 éves múltam” című önfelköszöntő költeményét.

A jó hangulatú találkozón Szálinger Balázs is megörvendeztette a hallgatóságot az „Apamonológ” valamint az „Utolsó villamos” című verseinek felolvasásával.