Archivum

Cannes-ban a zalai látványtervező

2010. június 07. hétfő, 18:57

Címkék:

A keszthelyi születésű Ágh Márton látványtervező nevéhez immár rengeteg filmsiker fűződik. A Portugál, a Nexxt, Az alkimista és a szűz, a Pánik, a Delta vagy a Nibelung-lakópark látványterve is az ő elismertségét növeli. Mundruczó Kornél Szelíd teremtés – A Frankenstein terv című legújabb filmjét meghívták a cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába.

Nemet mond a látványért tervezett látványra

A film látványfelelőse is Ágh Márton, akinek az elmúlt közel egy évtizedben volt vagy félszáz klasszikusnak mondható színpadi bemutatója, dolgozott sok neves rendezővel, kipróbált temérdek műfajt és színpadot, amiért 2008-ban Jászai Mari-díjat kapott. Tavaly az eddigi legjobban sikerült filmes munkája, a Delta kapcsán jelölték az Európai Filmdíj látványtervező ágára.

A filmben nehéz feladat volt asszimilálódni a természethez. Azt kellett elérnie, hogy a szükségszerűen művi díszlet észrevétlenül simuljon a tájba. Az értő közönség és a zsűri a remekbe szabott munkát igen értékesnek találta. És Ágh Márton neve a jelölés után az európai filmes körökben is ismertté lett. Ma már kacsingathat nemzetközi koprodukciók felé is, bár Magyarországról nehéz a nagy nemzetközi vérkeringésbe bekerülni. Mint egy helyütt nyilatkozta: Ma már nem tartja magát hagyományos értelemben vett díszlettervezőnek, inkább azt mondja, hogy beszélget a barátaival, és közben kiélvezi az alkotási folyamat minden fázisát, aminek eredménye adott esetben egy, a nézők által is élvezhető este.

A dizájn szó jelentése számára primitívvé lett, mert jobban érdekli, hogy mit lehet elmondani egy tárggyal vagy térrel, ami adott esetben önmagában semmilyen értéket nem képvisel, de kontextusba helyezve többrétegű jelentéstartalommal bír. Nem valami ellen dolgozik, csak nem érdekli a pusztán a látványért tervezett látvány.

Esztétikus, praktikusan lehet benne mozogni, a néző szája is tátva marad, de nem jelent semmit, a jelentés megtalálása sokkal fáradságosabb, mint kitalálni egy formát, ami nélkülöz minden tartalmat. Amikor meg kell terveznie egy darab, vagy film díszletét, akkor sok minden a próbafolyamat közben, improvizáció által születik. Szerinte bárhol bármit elő lehet adni. Akár a Hotel Menthol díszletei közt is lehet Macbethet játszani, nyilván egész más koncepció mentén. Az előadástól válik a díszlet azzá, nem önmagától. Egy film esetében meghatározóbb a látvány, mint a színpadon, mert kevésbé lehet csalni, és kevésbé lehet hagyatkozni a néző asszociációira.