Égi háború, légi háború

Légitámadás Zalaegerszegen

Ezen első bombázásra 1941. április 7-én került sor, amikor a Jugoszláv Királyi Légierő gépei több más célpont mellett Zalaegerszeg ellen is támadást hajtottak végre. A jugoszláv bombázás után hosszú ideig nem érte semmilyen légitámadás Zala megyét, s egészen 1943 nyaráig viszonylagos nyugalom honolt az ország e részén. Ekkor azonban megjelentek az angolszász bombázók Nyugat-Magyarország légtere felett, s 1943. augusztus 13-tól kezdve kisebb nagyobb megszakításokkal, de folyamatossá váltak az amerikai és brit repülőgépek átrepülései.

Az egyik első komolyabb összetűzésre 1944. január 23-án került sor, amikor a német 1/II romboló osztály Me-110 és Me-410-es vadászgépei heves légi harcba bocsátkoztak az amerikai nehézbombázókkal Zalaegerszeg felett, s emiatt több gép is kényszer bombaledobást hajtott végre, majd pár nap múlva a brit 205. bombázócsoport bombázói Vas és Zala vármegyékben voltak kénytelenek bombaledobást végezni, s a megye más részein is állandóvá váltak a berepülések. Az egyik berepülés alkalmával lőtték le Lovászinál az egyik amerikai Liberatort, amely az egyik első hazánk légterében lelőtt amerikai bombázó volt.

Az amerikai és brit átrepülések a későbbiekben is folytatódtak, majd 1944. április elején sor került az első Magyarország elleni első angolszász légitámadásra is, de ez Zalát még nem érintette ugyanakkor április 23-án Zalaegerszegtől északnyugatra lelőttek egy B-24 Liberator típusú nehézbombázót. Zalaegerszeget ennek ellenére még jó ideig nem érte bombázás, de május 10-én Nagykanizsát egy szórványos bombázás, míg július 30-án Bázakerettyét a dél-zalai olajmezők központját célzott bombatámadás érte, míg augusztus 7-8-án brit gépek Keszthelyt támadták. Majd a nyár végétől kezdve újra megszaporodtak az átrepülések, de egészen október 7-ig támadás nem történt, ekkor azonban a Komárom és Budapest felé tartó amerikai bombázók támadták a zalaegerszegi vasútállomás térségét. A Zalamegyei Újság így számolt be az esetről: „Egyhuszonnégyórája telt már el annak, hogy angolszász terroristák egy csoportja 49 bombát zúdított Zalaegerszeg ártatlan lakónegyedére… Egyszercsak éktelen sivítás, vonítás és az égiháborúra emlékeztető hang reszkette meg a levegőt. … A helyszínen, a Szent László és az Eszterházy-utcának nagy része olyan, mint amikor házbontás van a környéken.” Az újság beszámolója szerint hat fő halt meg a támadásban és többen is megsebesültek.

Zalaegerszeget decemberig nem érte újabb támadás, de Nagykanizsa és Keszthely ellen ezen időszakban is volt több kisebb nagyobb légitámadás, s a megye légterében is folytatódtak a harcok a Szövetségesekkel, akik 1944. december 6-án a zalaegerszegi vasútállomást bombázták újból, de viszonylag kevés kárt okozott a támadásuk. E támadás után tovább zajlottak az angolszászok illetve a magyar és német légierő közötti harcok, de az amerikai és brit erők rövidesen átadták a terepet a szovjeteknek, akik a 3. Ukrán Front 17. légi hadseregének harcászati légi kötelékeivel hajtották végre a Zalaegerszeg elleni utolsó légicsapást a háborúban, amelyre 1945. március 28-án került sor. A szovjet gépek ekkor a vasútállomást bombázták és ennek a légitámadásnak volt a szomorú következménye, hogy a Székely Nemzeti Múzeumnak 1944 őszén Sepsiszentgyörgyből nyugatra menekített műtárgyai és a keszthelyi Balatoni Múzeum műtárgyai az azokat szállító szerelvényben az állomás egyik vágányán megsemmisültek egy bombatalálatot kapott lőszerszállítmány okozta tűzben, ami átterjedt a muzeális értékeket szállító szerelvényre is.

A következő napokban a szovjet csapatok megszállták Zala megye nyugati részeit és ezzel a világháború véget ért megyénkben és megkezdődött az ország háborús kárainak a felszámolása, de ez már egy másik történet…

(A szerző történész, a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum munkatársa.)