Szakmai újdonságok a levéltárban

Bővülő elektronikus adatbázisok

Káli Csaba igazgatóhelyettes az előző évet értékelve elmondta: folytatták a megye iratképző szerveinek ellenőrzését, összesen 101 intézményben jártak. A munka megkönnyítése érdekében a felügyeletük alatt álló hivatalok számára a levéltár honlapján egy külön információs menüpontot is kialakítottak.

Az előző évben 1033 kutatási esetet regisztráltak, s 863-an keresték fel az ügyfélszolgálatot. Honlapjuk (www.zml.hu ) folyamatosan bővült, s gondot fordítottak a naprakészségre is. Új menüponttal is gazdagodott a portál: a Zalai digitális archívumban többek között középkori oklevelek digitális változatait is megtekinthetik az érdeklődők és a kutatók. Igaz, az anyagok jó része az országos levéltár honlapjának szerverén érhető el. Ami a tudományos munkát illeti, tavaly három konferenciát szervezett az intézmény és négy kötetet jelentettek meg.

Az említett könyvek közül a két legfrissebbet Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója, a Millecentenáriumi Közalapítvány kuratóriumának elnöke mutatta be a sajtótájékoztatón. Bevezetésképpen elmondta: fontos és különleges műveket tett le az asztalra a levéltár. „A muraközi uradalom gazdasága és társadalma 17-18. században” című kötet három történész (Gyulai Éva, Horváth Zita és dr. Turbuly Éva) munkáját dicséri. A háromnyelvű forráselemzés főleg a Muravidék kutatóinak lesz hasznos olvasmány. Annál is inkább, mert a Zrínyiek uradalomszerzésétől (1638) kezdve mutatja be a térség gazdálkodását, életmódját és társadalomtörténetét.

Egészen más világba kalauzol az „Egerszegi történeti tanulmányok 2010” című kötet, mely a zalaegerszegi önkormányzat és a levéltár évek óta zajló közös várostörténeti kutatómunkájának egy újabb színfoltja. A megyeszékhely tavaly ünnepelte rendezett tanácsú várossá válásának 125. évfordulóját. A jeles alkalomból tudományos konferenciát szerveztek, melynek anyaga került most kötet formájában a közönség elé. A tanulmányok a középkortól napjainkig mutatják be a város történetének egyes szakaszait.

Kiss Gábor kiemelte a zalaegerszegi internálótáborról készült tanulmányt, mely szerinte azért hiánypótló munka, mert indulatoktól mentesen, korrekt módon elemzi a tábor létrejöttének körülményeit, és az ehhez kapcsolódó politikai történéseket.

Molnár András levéltárigazgató az idei tervekkel kapcsolatban elmondta: a megyei önkormányzattal, valamint a Göcseji Múzeummal és a Deák Ferenc Megyei Könyvtárral közösen szeretnének megemlékezni a 150 éve született Gönczi Ferencről. A jeles néprajztudós emlékére egy tavasztól őszig tartó programsorozatot szerveznek. Ennek része lesz az a szeptemberi kétnapos tudományos emlékülés, mely Göcsej falvainak történetét elemzi a középkortól napjainkig.

Az elképzelések szerint idén kötetbe kerül a tavalyi Asbóth Sándor konferencia anyaga, valamint a szeptemberi politikatörténeti konferencia előadásai is, melyek a megye választástörténetét mutatják be. Ha minden az elképzelések szerint halad 2011-ben még három másik fontos tanulmány is napvilágot lát. (Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg a szombathelyi püspökség uradalma; Paksy Zoltán: Zalaegerszeg politikai élete a két világháború között; Béres Katalin: Zalaegerszeg kulturális élete a két világháború között.)

Az elektronikus adatbázis-építés újabb lépéseként sor kerül a Zala-Somogyi Közlöny első tíz számának digitalizálására, Bilkei Irén rendezésében pedig egy virtuális kiállítás készül a megye középkori okleveleiből.

Az igazgató bejelentett egy szakmai újdonságot is: közzé teszik az 1947-es országgyűlési választások Zala megyei eredményeit egy elektronikus adatbázisban, napjaink eredményösszesítési módszeréhez hasonlóan. Ez tulajdonképpen egy kísérlet; a történészek ugyanis arra kíváncsiak, hogy mit lehet 21. századi módszerekkel rekonstruálni a korabeli választások eredményeiből.