Zalai népdalok a Zeneakadémián

Az utolsó percben vagyunk a gyűjtéshez

- A közel háromszáz fellépővel, a közelmúltban megrendezett népdaléneklési verseny megyei döntőjének színvonala is hatással volt Vakler Anna tanszékvezetőre, aki a zsűri egyik tagjaként figyelte a szereplőket. Országosan egyedinek mondható a résztvevők nagy száma és a produkciók minősége is. E mögött látszik a minőségi oktatás – véli ifj. Horváth Károly.

- Kikötés volt, hogy csak zalai népdalokat énekelhetnek a gyerekek. Országosan is jellemző, hogy mindenki a saját tájegysége dalaival áll ki a versenyen?

- Megvan az a tudásszint, ami után ajánlott már más tájegység dalát is énekelni. Mindenki a sajátjával kezdi, mert abban a legjobb.

- Milyen nehézségűek a mi dalaink?

- Díszítés szempontjából nem olyan bonyolultak, mint mondjuk az erdélyieké, de érdekes a dallamvilág és a bőség. Tizenháromezer zalai népdalt gyűjtöttek eddig össze, 35-40 népzenekutató dolgozott itt valaha. Ez is mutatja milyen nagy az itteni kincs. És az utolsó percben vagyunk a gyűjtéshez, mert azok, a ma már nagyon idős emberek, akiket nem kérdezünk meg, már sosem lesznek megkérdezhetők. Óriási dolog, hogy a népiének tanulmányokat már akadémiai szinten is lehet folytatni. Az én időmben még ez nem volt, de most lehetőséget kínál a tehetséges fiataloknak.

- Budapesten kívül még hol tanít?

- Zalaegerszegen félállásban, fontos, hogy ne maradjon ki az életemből ennek a korosztálynak a tanítása. Muravidéken is tanítom az ottani magyar gyerekeknek a zalai népdalokat. Illetve nyaranta népzene táborokba járunk, ha van rá lehetőség.

- Milyen a fogadtatás az akadémián?

- Eddig szívesen vették az órákat. Többek között nyolcvan, száz zalai népdalt kell a vizsgáig elsajátítaniuk a hallgatóknak. Az óraszám a jövő évben emelkedni fog, ahogy a tananyagot is fokozatosan építjük fel.

- Milyen egyébként a zenei helyzet a fővárosban?

- Sok jó zenész van, ahogy vidéken is, de más világ. Vannak olyan helyek, ahol kizárólag népzene szól. Ide a fiatalok egy része és a külföldiek járnak.

- Mostanában vannak próbálkozások a népzene modernizálására.

- Ez veszélyes dolog. Vannak útkeresések, jazz beolvasztása, de ez el is nyelheti az eredetit. Bízom benne, hogy az autentikus népzene mindig életben marad.

- Placido Domingonak és Freddy Mercurynak is tetszett a Tavaszi szél vizet áraszt.

- Nem mindegy hogy ki és hogyan közvetít a magyar népzenét külföldön. Mert az ottani emberek az ott hallott stílussal azonosítják a magyar népdalt, mint ahogy sokáig a cigányzenével. Azok a gyerekek, akik a mostani versenyekre elmennek és esetleg tíz év múlva, külföldön tanulnak biztosan hitelesen, adják át a zenénket, még akkor is, ha most kamaszkorban nem divat ezzel foglalkozni. De az esélyt megadja, hogy később, visszaforduljanak ebbe az irányba. Az iskoláknak azért nagy a felelőssége, mert nincs meg az a közösségi tér, családi együttlét, ahol spontán megszólalnának a népdalok. Hogy egy részük az interneten elérhető az jó, de ennél gazdagabb az a kincs, ami nem szól sehol. Nem kell, hogy mindenki népzenekutató legyen, de az fontos, hogy minél kisebb korban halljon magyar népdalt és később is ápolja a magyar kultúrát.