2020.10.22., csütörtök - El?dZalaegerszeg időjárása

Rövidhírek

Koronavírus – A csirkék már megtanulták a leckét

2020. szeptember 24. csütörtök, 17:20
Szerző: Antal Lívia
Az eddigi kutatások alapján a baromfik nem érzékenyek az embert megtámadó koronavírusra, ugyanakkor a világjárvány okozta keresletcsökkenés a hazai baromfiágazatot is hátrányosan érintette. A Szent István Egyetem Georgikon Kar és a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem CEPI elnevezésű közös projektje éppen ezért bír nagy jelentőséggel, melyben a két egyetem a minőségi és biztonságos baromfitermékek előállítása érdekében működik együtt.

– A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem Baromfi Klinikája Ausztria vezető oktatási és kutatási intézménye a baromfi egészségügy területén. Karunk pedig a hazai baromfitakarmányozási kutatások egyik vezető intézménye, amely szerteágazó szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik – vezette fel a beszélgetést dr. Molnár Andor, a Szent István Egyetem Georgikon Kar Állattudományi Tanszékének tudományos munkatársa. – Együttműködésünk közös kutatásokat, tanácsadási és oktatási tevékenységeket foglal magában a két intézmény eltérő, de egymást kiegészítő tudományos profiljának és infrastruktúrájának kihasználásával. A baromfitermelés takarmányozási és egészségügyi szempontjainak együttes kezelése a téma példa nélküli megközelítését jelenti a régióban, és azon túl is.

– Mi a célja a projektnek?

– Az Interreg V-A Ausztria–Magyarország Együttműködési program támogatásával megvalósuló projekt a minőségi és biztonságos baromfi termékek előállítására, valamint a zoonótikus (állatról emberre terjedő) megbetegedések számának csökkentésére irányul, ami Ausztria és Magyarország közös célja. Mindkét országban kiemelkedően fontos téma az állatjólét javítása, a környezetszennyezés csökkentése és a baromfik génmódosított összetevőktől (GMO) mentes takarmányokkal való ellátása. E célok eléréséhez a baromfi egészségügyi és a baromfi takarmányozási szempontok alapvető jelentőségűek.

– Jelent-e veszélyt a baromfikra az embert megtámadó új típusú koronavírus?

– Az új típusú koronavírus feltehetően denevérekről adaptálódott emberekre, az eddigi kutatások alapján a baromfik nem fogékonyak rá, így nem terjesztik a betegséget. Ennek ellenére a hazai baromfi ágazatban is komoly károkat okozott a járvány. A takarmány alapanyag importjának nehézségei valamint a baromfihús exportjának átmeneti leállása miatt jelentős készletek halmozódtak fel, ami a baromfihús árának csökkenését eredményezte. Az EU legnagyobb termelőjénél, Lengyelországban 37 százalékos volt az árcsökkenés.

– Beszélhetünk a csirkék esetében koronavírusról?

– Igen. A háziállatoknak, köztük a csirkéknek is megvannak a saját koronavírusaik, amik sok hasonlóságot mutatnak az ember új típusú koronavírusával, azonban ezek az emberre nézve ártalmatlanok. A csirkék koronavírusa a SARS-COVID-19-hez hasonlóan légúti tüneteket okoz, erre utal az elnevezése is, fertőző légcsőgyulladás. A lappangási idő viszonylag rövid, 1–3 nap után jelentkeznek a tünetek, amelyek tüsszögés, orrfolyás, zihálás, esetleg könnyezés és a fej megnagyobbodása, emellett a tojástermelés és a testtömeg-gyarapodás visszaesése tapasztalható. A megbetegedés általában 10–14 napig tart és ez idő alatt az állatok leküzdik a betegséget, amit viszont másodlagos baktériumos fertőzések súlyosbíthatnak. A gyógyulást követően a vírust még hetekig üríthetik nagy számban a fertőzésen átesett madarak. Érdekesség, hogy a madarak koronavírusának sok variánsa létezik és a vakcinázást az adott földrajzi régióban jelenlevő variánsokhoz kell optimalizálni, mivel egyetlen vakcina nem véd az összes madár koronavírus-variáns ellen. Ezek a variánsok különbözhetnek a megbetegítő-képességük tekintetében is, például a QX elnevezésű variáns tojótyúkok tojásrakásának elmaradását okozza („false layers”). Ezek a tyúkok sokszor szebb tollazatot mutatnak társaikhoz képest, esetleg pingvinszerű tartást vesznek fel, ám tojástermelésük jelentős mértékben elmarad az átlagtól. Az intenzív baromfitartásban ezért a csirkeállományokat több alkalommal, többféle variáns ellen immunizálják már a keltetőtől kezdődően egészen a tojástermelés megkezdéséig.

– Milyen kimeneti eredményeket várnak a projekttől?

– A projekt eredményei magukban foglalják a tudományos közönség, a baromfitermelők és takarmány-előállítók, valamint a fogyasztók számára szóló közös publikációk megjelentetését  – az utóbbi célözönség számára „fogyasztható” módon, hiszen nem rendelkeznek szakmai ismeretekkel. A két egyetem ezen együttműködése is a szélesebb körű ismeretek megalapozását hozza magával a hallgatók számára. A projekt mindemellett a két ország baromfiszektora közötti intenzív kapcsolat megteremtését szolgálja, melynek célja a jó gyakorlatok átadása és a közös kihívások kezelése. A jelen együttműködés hosszú távon számos új projektet generálhat a baromfitermelés területén mindkét ország számára – hangsúlyozta dr. Molnár Andor.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK