2022.11.26., szombat - VirágZalaegerszeg időjárása

Helytörténet

Szobordöntések, sortűz, forradalmi tanács
egyszervolt

Szobordöntések, sortűz, forradalmi tanács

Az 1956-os forradalom- és szabadságharc eseményei előtt tisztelegve történelmi emléksétára várta az érdeklődőket október 20-án a Tiéd a Város Egyesület. A résztvevők dr. Paksy Zoltán történész, főlevéltáros vezetésével azokat a zalaegerszegi helyszíneket járták be, ahol a legfontosabb események történtek.
Kocsmák, kávéházak tündöklése és bukása
egyszervolt

Kocsmák, kávéházak tündöklése és bukása

A vendéglátás szóról mindenkinek valami könnyed eszem-iszom jut eszébe, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy egy-egy város éttermeinek, kocsmáinak, kávéházainak múltja milyen társadalomtörténeti adalékokkal szolgál.
Holokauszt-trauma és 1956 egy családtörténetben
egyszervolt

Holokauszt-trauma és 1956 egy családtörténetben

Két Genfben élő magyar férfi találkozik egymással a svájci városban az ezredforduló környékén. Gyorsan kiderül: mindkettőjük zalaegerszegi kötődésű, zsidó származásuk miatt pedig mindegyikük családjának van némi köze a 20. század tragikus eseményeihez. A holokauszthoz, az 1956-os forradalom bizonytalan időszakához, de az emigráció kérdéséhez is. Nem csoda, hogy hamar összebarátkoznak.
Háry Emma múltja a Czobor-hagyatékban
egyszervolt

Háry Emma múltja a Czobor-hagyatékban

Hamarosan megnyílik a Göcseji Múzeum új állandó kiállítása, és ugyanezen a napon posztumusz díszpolgári címet kap Czobor Mátyás, a város 1918-36 közötti polgármestere. A két dolog annyiban függ össze, hogy az új kiállítás részletesen foglalkozik az egykori városvezető személyével, hivatali időszakával.
Kapcsolatfelvétel Herszonnal; több mint 60 éve
egyszervolt

Kapcsolatfelvétel Herszonnal; több mint 60 éve

Az elmúlt napokban sokszor hallottuk a híradásokban Herszon nevét, ezúttal háborús kontextusban, hiszen az orosz csapatok elfoglalták a Dnyeper torkolatánál fekvő kikötővárost. Normális esetben viszont arról is szólhatnának a helyi hírek, hogy 60 esztendős a Zalaegerszeg-Herszon közötti testvérvárosi kapcsolat, ami 1962-ben vált hivatalossá. A landorhegyi városrész is ekkoriban kapta a Herszon lakótelep nevet.
Régi karácsonyok nyomában
egyszervolt

Régi karácsonyok nyomában

Ínyencségek és igényes portékák minden korszakban voltak, ünnepek idején meg különösen. Ahol eladásra kínált áru van, ott kell lennie valamilyen marketing tevékenységnek is. Hogy hogyan készültek a zalaegerszegiek a 19-20. század fordulóján a karácsonyra, és milyen árucikkekkel, hirdetésekkel csalogatták a kereskedők a vásárlókat, kiderült a Tourinform Iroda adventi belvárosi sétáján.
Változó Csány-kultuszok a szobor körül
egyszervolt

Változó Csány-kultuszok a szobor körül

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.
A mezőváros múltjától a kaszaházi strandig
egyszervolt

A mezőváros múltjától a kaszaházi strandig

A középkori mezőváros és az egerszegi végvár történetétől kezdve egészen a 20. századi strandolási szokásokig hallhattak előadásokat az érdeklődők a legutóbbi várostörténeti konferencián. Az Arany Bárány Hotel télikertjében rendezett esemény a városi önkormányzat és a TOP egyik projektje révén valósult meg.
Kollektivizálás, államosítás, elitcsere
egyszervolt

Kollektivizálás, államosítás, elitcsere

A közelmúltban jelent meg könyv formájában a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének, dr. Káli Csabának a doktori disszertációja. A "Zala megye szovjetizálása 1945-1950" című, 460 oldalas tudományos értekezés szakmai alapokra támaszkodva, ám mégis közérthető, sőt szórakoztató módon mutatja be a megye (és az ország) történetének egyik legsötétebb időszakát.
Fotókon a létező szocializmus
egyszervolt

Fotókon a "létező szocializmus"

Klasszikus és módosított Kádár-kockák, félbehagyott építkezések, realitást nélkülöző homlokzati elemek, fóliasátras előkertek, meg kissé elhanyagolt közterületek. Jellegzetes falusi utcaképek a ’80-as évekből. Beleértve a vegyesboltot, italboltot és a falakhoz támasztott kerékpárokat is.
Helyi arcok, helyi sorsok a 19-20. századból
egyszervolt

Helyi arcok, helyi sorsok a 19-20. századból

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.
Emléktábla Morandini Tamásnak
köztér

Emléktábla Morandini Tamásnak

Halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát állított a város Morandini Tamás építészmérnöknek a Zrínyi Miklós Gimnázium utcafronti épületének falán. Az olaszországi születésű, előbb Nagykanizsán, majd 1895-ben Zalaegerszegen letelepedett építész nevéhez számos jellegzetes épület köthető nemcsak a városban, hanem megyeszerte is.
A Szigethy család jelentős alakjai, évszázadokra visszamenőleg
egyszervolt

A Szigethy család jelentős alakjai, évszázadokra visszamenőleg

Hiánypótló kiadvány, amely köszönhető az elkötelezett szakembereknek, akik a nehézségeket is félretéve, időt nem kímélve vágtak bele a több évszázadot felölelő történések ismertetésébe. A Takáts Ádám – Szigethy István – Károlyi Attila: Zala megyei ügyvédség történeti almanachja 1871-2021 című közel ezer oldalas kiadvány a közelmúltban jelent meg.
Mitől mezőváros a mezőváros?
interjú

Mitől mezőváros a mezőváros?

600 éve említette először egy királyi oklevél Zalaegerszeget mezővárosként. A jeles alkalomból a dokumentum írásképi rekonstrukciója a város Dísztermének vitrinébe került. A szövege hiteles, azt azonban nem tudjuk, hogy hogyan nézett ki pontosan az eredeti oklevél.
Helyismereti olvasótábor, névadók nyomában
oktató

Helyismereti olvasótábor, névadók nyomában

Helyismereti olvasótábort szervezett mindjárt a nyár elején a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár mindhárom zalaegerszegi intézményegységében, pályázati támogatásnak köszönhetően ingyenesen. A helyismeret és az irodalom mellett a bibliotékák névadóinak is nyomába eredtek a 12-16 éves diákok. Lapunk az Apáczai Tagkönyvtárba látogatott el.
Ötvenöt éves az első ABC-épület
egyszervolt

Ötvenöt éves az első ABC-épület

Ötvenöt évvel ezelőtt, a ruhagyár mellett nyílt meg a város, sőt Zala megye első élelmiszer-áruháza. ABC, vagyis Alapvető Beszerzési Cikkek, így hívták akkoriban ezt az önkiszolgáló áruháztípust, mely – mint a neve is jelzi – a hétköznapi élet legszükségesebb termékeit kínálta. Az élelmiszertől egészen az iparcikkig.
Trianon és Zala megye – tudományos konferencia a Díszteremben
egyszervolt

Trianon és Zala megye – tudományos konferencia a Díszteremben

A trianoni békediktátum Zala megyei hatásairól és hosszabb távú következményeiről szólt az a tudományos konferencia, melyet június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján rendeztek meg a város Dísztermében. Az eseményt eredetileg a békeszerződés 2020-as, 100. évfordulójára tervezték, ám a világjárvány miatt csak most kerülhetett rá sor. A TOP-projekt keretében megvalósuló konferencia szakmai koordinátora dr. Paksy Zoltán főlevéltáros, a MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa volt.
Freskófestészet és a barokk népszerűsége
klasszik

Freskófestészet és a barokk népszerűsége

Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Barokk freskófestészet Magyarországon című kiadvány második kötete, mely Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye örökségét tárja az olvasók elé. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadásában megjelent impozáns könyv több mint felét Zala megye emlékei alkotják, hiszen az itteni falvak bővelkednek a korszakból származó templomokban.
Deák-rejtély az online térben
életmódi

Deák-rejtély az online térben

Játékos digitális élményt kínál a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, melynek némi helytörténeti vonatkozása is van. „Deák Ferenc és az elveszett zsebóra” címmel egy online szabadulószobát hoztak létre, mely a honlapjukról érhető el.
Hogyan bringáztunk a századfordulón?
egyszervolt

Hogyan bringáztunk a századfordulón?

Ragasztó, szelepgumi, fékező, csengő, kutyák ellen meg korbács vagy nádpálca. Többek között ezek voltak a 19. század végén a biztonságos kerékpározás kellékei itt Zalaegerszegen. Ehhez hasonló „menetszabályzatokat” országszerte alkottak, hiszen ekkoriban főleg egyesületi keretek között űzték ezt a sport-és szabadidős tevékenységet az emberek (leginkább a férfiak).
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK
1-20   21-40   41-60   61-80   81-100   101-120   121-140