Pszicho Est

Az egyedül olvasás is lehet terápiás hatású, ha akkora erővel bír a szöveg, hogy az megváltoztatja valaki látásmódját. Az igazi irodalomterápia azonban csoportos tevékenység és szakavatott vezetővel történik.

Ritkán esik szó nyilvános fórumokon a pszichológusok, pszichiáterek és a pácienseik kapcsolatáról, hiszen egy intim és nagy diszkréciót igénylő viszony ez. Persze, hogy mi zajlik konkrétan a terápiákon, arról nem szabad és nem is kell lerántani a leplet, ám néha nem árt átbeszélni, hogy „Hogy is vagyunk egymással?” – ahogy arra az esemény címe is utalt.

Nárcisztikus, vagy egyszerűen csak hiú az, aki mondjuk túl sűrűn posztol magáról fotókat a közösségi oldalakra? Hol van a határ, és milyen az élet egy „valódi”, pszichiátriai értelemben vett nárcisztikussal?

Nap, mint nap átélünk kisebb vagy nagyobb kríziseket. A vészhelyzetek egyéneket, társadalmi csoportokat egyaránt érinthetnek. Miképp reagálunk egy-egy ilyen szituációban? Mi idézi elő a pánikot? Baj-e ha valaki hisztériázik, vagy éppen „lefagy” egy váratlan helyzetben?

Életünk akkor kezdődik, amikor megfogantunk. Az egy milliméteres sejtből új világ születik. Ettől a pillanattól kezdve érnek minket ingerek (jók és rosszak), melyek mind hatással vannak későbbi érzelmeinkre, mentális állapotunkra.

Mindenkinek vannak titkai; egyéneknek, családoknak, más közösségeknek egyaránt. Kisebbek, nagyobbak, olyanok, amiket mélyre temettünk és olyanok, melyekre gyakorta gondolunk. Vannak, amik nyomasztanak nap mint nap, és vannak olyanok, melyekről nem is tudjuk, hogy tudat alatt hatnak ránk.

Antiszociális személyiségzavar, az élethelyzetek feletti erős dominanciaigény, felületes báj, jó intellektus, erős manipulációs képesség, minimum három, különböző időpontban elkövetett gyilkosság. Tömörítve ezek jellemzik a pszichopata sorozatgyilkosokat.

A testvérkapcsolatoknak legalább akkora hatása van személyiségünk fejlődésére, minta a szülő-gyerek viszonynak. De miért is veszekednek/verekednek egymással a testvérek? És az hogy lehet, hogy egy családon belül – azonos nevelési elvek mellett – sokszor nagyon különböző a gyerekek mentalitása, gondolkodása?

A fogyasztói társadalomban élők szinte folyamatosan két, egymásnak ellentmondó „utasítást” kapnak a reklámipartól: vásárolj, és egyél minél többet, ugyanakkor maradj karcsú. Ezt a két dolgot elég nehéz egyszerre teljesíteni. Sőt, a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy minél jobban le akarunk fogyni, annál kövérebbek vagyunk.

Csak a halálesetekkel hozható –e összefüggésbe a gyász, vagy minden veszteség (válás, szakítás, munkahely elvesztése) feldolgozása egyfajta gyászfolyamatnak tekinthető? Hogyan viszonyulnak mindehhez a férfiak, a nők és a gyerekek? Na és milyen Magyarország gyászkultúrája?

Hová tűnik az a bizonyos rózsaszínű köd? Miért érezzük úgy, hogy egy idő után elmúlik a kezdeti lángoló szerelem, és milyen fázisokon esik át egy hosszabb párkapcsolat? Mindeközben egyre halogatunk dolgokat, vagy épp túl gyorsan akarunk valamit/valakit és még elvárásaink is a csillagokig érnek.

Idén is folytatódik az Egerszegi Pszicho Estek rendezvénysorozat, melynek a landorhegyi PopUp Café ad otthont. Nagy Réka klinikai szakpszichológus, a beszélgetések moderátora érdeklődésünkre elmondta, hogy a következő hónapokban három izgalmas témával várják majd a közönséget.

Ha most bulvársajtóban lennék érdekelt, akkor azt írnám, hogy dr. Zacher Gábor kocka hasat villantott. Szerencsére azonban ennél sokkal fontosabb dolgok kerültek fókuszba a legutóbbi Pszicho Esten, melynek vendége a közkedvelt toxikológus volt.

A mai társadalmak nem kedveznek a lelki érésnek, a lelki folyamatoknak. A fogyasztói attitűd instant, nárcisztikus módon, azonnali kielégülést akar. A befelé fordulás, a másikra figyelés kevésbé fontos.