2022.09.30., péntek - JeromosZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Megbetegíthet-e a lélek?

2022. május 10. kedd, 19:54
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Van, akinek a hasa fáj, másoknak a feje, háta, válla. Sokakat asztma gyötör, de krónikus fáradságról is egyre többen panaszkodnak. Az emberek hajlamosak egyik orvostól a másikig menni, és bizony előfordul, hogy a tartós fájdalom, vagy rossz közérzet ellenére nincs konkrét diagnózis.

Pszichoszomatikáról a Pszicho esten

Azt már egy ideje tudjuk, hogy a testet és a lelket nem lehet szétválasztani, ám a hagyományos gyógyászatban a lelki dolgok nem mindig kapnak hangsúlyt. Lassú szemléletváltás azért van – mondta a Pszicho estek rendezvénysorozat legutóbbi vendége, dr. Tiringer István pszichiáter, pszichoterapeuta. A rendezvényen – melynek házigazdája ezúttal is Nagy Réka klinikai szakpszichológus volt – a pszichoszomatikáról, vagyis a lelki eredetű testi panaszokról esett szó. A szakemberek az est folyamán egy nagyon szerteágazó témát próbáltak körbejárni. Mivel az emberi test is, és lélek is összetett dolog, nagyon nem könnyű egyértelmű okot találni arra, hogy egy-egy betegség pontosan miért alakul ki. Annál is inkább, mert a lelki problémák, és a tartós stressz valóban okozhatnak betegségeket, de a hirtelen diagnosztizált betegségek miatt is kialakulhatnak komoly mentális panaszok.

Tiringer István például kutatásait infarktuson átesett betegekkel kezdte, s azt találta, hogy azoknak jobbak a hosszú távú életkilátásaik, akiknél nem alakul ki depressziós állapot a szívrohamot követően. Vagyis, akiknek jobb a betegséggel szembeni „megküzdési stratégiájuk”. Persze a tartós életminőség javuláshoz egy egészségtudatosabb életvitel is szükséges. Az viszont ma már tény, hogy a kardiológiai rehabilitációban a pszichológiai megközelítés nagyon fontos.

De vajon mi van a betegségek kialakulása előtt, mennyire képes megbetegíteni a lélek? Mondhatjuk-e, hogy bizonyos betegségek – legyen szó gyomorfekélyről, asztmáról, vagy rákról – lelki dolgokra vezethetők vissza? A pszichiáter szerint óvatosan kell bánni ezekkel a direkt kijelentésekkel. Bár folyamatosan vannak ilyen jellegű kutatások, és erre utaló jelek, a nagymintás felmérések például a rákos betegek esetében mégsem bizonyítják egyértelműen, hogy a daganatok konkrét lelki panaszokhoz, vagy személyiségtípusokhoz kapcsolódóan alakulnak ki. Hiszen a genetikai örökséget, az életmódot, életkörülményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. A szakember azt mondja, hogy inkább afféle holisztikus szemléletre lenne szükség a gyógyászatban, ahol a lelki tényezők is bekerülnek abba a nagy „csomagba”, aminek alapján az orvosok megpróbálják feltárni az okokat. Pszichológusokkal, pszichiáterekkel konzultálva, akár a gyerekkori lelki traumákig visszamenőleg.

Sokszor az is előfordul, hogy a fizikai tünetek ellenére nincs konkrét betegség. A pácienst ez nyilván nem nyugtatja meg, főleg ha tartósan fáj valamije, ami rontja az életminőségét. Nem ritka, hogy a tartósan fennálló, vagy elfojtott lelki gondok miatt, bizonyos idegpályák az évek során érzékenyebbé váltak, ami stressz alatt komolyabb tüneteket okoz.

Ha már stressz: a szakemberek az egyes betegségek kialakulása kapcsán folyamatosan vizsgálják azt, hogy a tartós stressznek mi lehet ebben a szerepe. A stresszre ugyanis válaszol a szervezet: megemelkedik a pulzus, a vérnyomás, a vércukor- és a vérzsír-szint. Ez egy evolúciós örökség, melyre őseink a „megküzdesz” vagy „elmenekülsz” választ adták. A civilizált életben az első variáció már kevéssé játszik. A folytonos menekülés, és a problémákkal való meg nem küzdés azonban fenntartja a stresszt, és annak említett fiziológiai hatásait is. Hosszú távon ez megbetegíti a szervezetet. Hogy kinél milyen, és mennyire komoly betegség jön elő, az sok mindentől függ (például genetikai hajlamosító tényezőktől, életmódtól). Tehát egy nagyon komplex és összetett jelenséget vizsgál az, aki a betegségek/pszichoszomatikus betegségek kialakulását próbálja megfejteni; legyen akár orvos, vagy pszichológus. 

Tiringer István szerint nem könnyű pszichoszomatikus betegnek lenni, mert a mi kultúránkat még mindig az jellemzi, hogy szeretjük szétválasztani a testi és lelki dolgokat.  Utóbbiakat meg nem mindig vesszük komolyan. Remélhetőleg a jövőben lesz változás e téren, és nagyobb figyelmet kapnak a lelki tartalmak. A cél egyrészt az, hogy a páciensek ne féljenek pszichológust vagy pszichiátert felkeresni, ha tartós panaszaik vannak. Ha pedig már megtörtént a baj, és valamilyen krónikus betegséget diagnosztizáltak, akkor legyen olyan megküzdési stratégiánk, amivel javulhat az életminőségünk. Ez nem azonos a napjainkra jellemző pozitív gondolkodás diktatúrájával! – emelte ki a szakember. A már kialakult betegségek esetében pedig a másik fontos cél az, hogy minél egészségesebben legyünk betegek, hogy minél tovább élhessünk teljes életet.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK