Történelem

„A fehér barátok hagyatéka IV.” címmel rendeztek szakmai konferenciát pénteken a zalaegerszegi Mindszentyneumban. Mint azt a címben szereplő szám is jelzi, egy konferenciasorozatról van szó, melynek kezdete 2010-re nyúlik vissza.

A közelmúltban látott napvilágot Cseh Valentin történész „Nándorfehérvár 1521. évi ostroma és elvesztése” című kötete. A zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum munkatársának könyvét a Mindszentyneumban mutatták be a közönségnek.

A középkori hétköznapok rejtelmeibe avat be dr. Bilkei Irén történész, nyugalmazott főlevéltáros (a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának címzetes igazgatója) könyvhétre megjelent kötete, melyet Zalaegerszegen a napokban mutattak be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Zalaegerszegen tartotta éves ülését a MAMUTT, azaz a hazai történészeket és muzeológusokat tömörítő Magyar Múzeumi Történész Társulat.

Megjelent az első Magyarországon nyomtatott könyv hasonmás kiadása, mely ezentúl az ország összes megyei könyvtárában elérhető lesz. A bibliotékák közül elsőként a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vehette át a Budai Krónika (Chronica Hungarorum) facsimiléjét és annak kísérőkötetét.

A középkort lehet, hogy sokan nem kedvelték a történelemórákon, hiszen az akkori időszak már túl távolinak tűnik, nehéz kapcsolódni hozzá. Ennek oka lehet az is, hogy jórészt az uralkodók tettei és különféle háborúk kerülnek középpontba. A hétköznapi életről és az akkor élt emberekről ritkán esik szó.

1867. június 8-án koronázták magyar királlyá Budán, a Mátyás-templomban Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét – vagy, ahogy mi magyarok leginkább nevezzük, Sisit. A dátumhoz kapcsolódva nyílt meg a Mindszentyneumban a Gödöllői Királyi Kastély jóvoltából az a kiállítás, mely Erzsébet életének legfőbb szakaszait mutatja be.

Nemcsak a tengerpartról, hanem Zágráb környékéről, Szlavóniáról, Muraközről is szól többek között Mihovics József író, újságíró „Tengernyi nosztalgikus történet” című kétnyelvű kötete.

Megtartani az eddigi szakmai nívót, és figyelni, felkészülni a jövő kihívásaira – röviden ezek a legfontosabb céljai a levéltár új igazgatójának. Dr. Káli Csaba történész harminc évvel ezelőtt kezdte meg a munkát a Zala Megyei Levéltárban, s tavaly október közepe óta ő a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának új igazgatója.

A József Attila Városi Tagkönyvtár vendége volt Bíró Szabolcs dunaszerdahelyi író, akinek hamarosan megjelenik az Anjou-kort bemutató nyolcadik történelmi regénye. A kerekesszékben élő szerző önironikusan nevezi munkásságát székirodalomnak, mely egyébként több műfaji próbálkozást is takar, de kiemelkedően a történelmi regények az ő háza tája.

A pölöskei vár legkorábbi időszakától kezdve, a török koron át a Széchényiekig, majd az erődítmény pusztulásáig (18. század) foglalja össze a Zalai kismonográfiák sorozat 11. száma a szóban forgó település egykori várának múltját.

Mindszenty József közéleti tevékenysége, valamint a korszak politikai, történelmi eseményeihez fűződő viszonya volt a fő témája a Mindszentyneumban megrendezett Rubicon-estnek.

A második világháborút követő egyházüldözésre, egyházellenes propagandára hívta fel a figyelmet az a konferencia, melyet a Mindszentyneumban rendeztek az elmúlt héten. A tanácskozás egy TOP-projekt keretében valósult meg.

„Hit, Haza, Megmaradás” címmel nyílt plakát- és makettkiállítás a magyar szentek emléknapja alkalmából a Zrínyi Miklós Gimnázium aulájában. A kiállított műveket az iskola „kisgimnazistái”, vagyis a 6. N osztály tanulói készítették.

Szendrey Júliáról hosszú ideig keveset tudtunk, annál is inkább, mert a történelmi emlékezet Petőfi Sándor excentrikus feleségeként, majd hűtlen özvegyeként emlékezett rá. Pedig sokkal több volt ő, mint Petőfi felesége; költő, író, műfordító, a korszak egyik publikáló szerzője, aki ráadásul elsőként fordította le Andersen meséit Magyarországon.

Kádár-korszak a vasfüggönyön túlról, szocialista agrármodernizáció, ellenségképek, balatoni építkezések, popkultúra zenével, filmekkel; a Lindától „A besúgóig”. Napjaink televíziós sorozatának említése azt is jelzi, hogy a korszak utóélete is figyelmet érdemel. Mindez csak néhány kiragadott elem egy közelmúltbeli országos tudományos üléssorozat programjából.

Köztünk él a történelem, és ez különösen jó, ha olyan kedves hölgy személyében, mint a 94 éves Halassy Árpádné. Az egykori budapesti lakos 20 éve él Zalaegerszegen. Szép ívet befutó munkahelyi életútját anno az 1949-es népszámlálásnak köszönheti. Akkor jelentkezett adatrögzítőnek, sok más fiatallal együtt. Végül osztályvezető szintig jutott az adatfeldolgozások világában. Egy kis múltidézésre kértük.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban is hozzáférhető már a Vizuális Történelmi Archívum, mely a világ legnagyobb olyan gyűjteményének számít, ami a népirtások túlélőinek és szemtanúinak visszaemlékezéseit tartalmazza.

Egész napos programkavalkád várja mindazokat, akik június 25-én Bagodba látogatnak. A település kerek évfordulói kapcsán történelmi játékokat rendez a sportpályákon és azok környékén.

Hogyan teltek Kádár János hétköznapjai, és mi igaz abból a sok legendából, mely szerint az egykori pártfőtitkár puritán életet élt, sőt még tyúkokat is etetett? A Múzeumi esték vitatott történelmi személyiségeket bemutató előadássorozatának legutóbbi rendezvényén dr. Majtényi György kereste a választ a fenti kérdésekre.