1956 Lengyelországban és Magyarországon

Tablókiállítás a poznańi és budapesti eseményekről

Az 1956. Lengyelország–Magyarország. Történelem és emlékezet című szabadtéri kiállítás fotókkal, térképekkel, valamint rövid magyar és angol nyelvű ismertetőkkel mutatja be az 1956 nyarán zajló poznańi és az október 23-i magyarországi megmozdulások kiváltó okait, a konkrét eseményeket, valamint 1956 hatását a két nép történelmére. 

A megnyitó résztvevői

A tárlatnyitón Csengei Ágota, a Mindszentyneum intézményegység-vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Vigh László országgyűlési képviselő mondott rövid beszédet. Kiemelte: ez a kiállítás a két nép közös emlékezetének egy darabja. Örömteli, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága révén vidékre is eljuthatott az anyag. Különösen fontos, hogy a fiatalok figyelmét felhívják 1956 tanulságaira.

Dr. Vadvári Tibor alpolgármester köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy két szabadságszerető, bátor nemzet barátságát jelenti a lengyel-magyar viszony. Együtt küzdöttünk 1848-ban, együtt éltük meg 1939-et, majd 1945 után ugyanaz a sors várt ránk. A Szovjetunió elleni legnagyobb harc is a két néphez köthető: a poznańi munkások 1956 nyarán mozdultak meg, ám 48 óra alatt leverték a felkelést. A lengyel eseményeknek köze volt ahhoz, hogy október 23-án a magyar nép indult meg az elnyomó hatalom ellen. Sajnos ennek is megtorlás lett a vége. A kommunista diktatúra sötét időszakára emlékeznünk kell, a kiállítás ehhez ad hiteles támpontokat.

Földváryné dr. Kiss Réka nyitotta meg a kiállítást

A Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának vezetője, Havasi Bálint elmondta: a múzeum célja, hogy olyan anyagokat is bemutassanak a közönségnek, ami nem az intézmény gyűjteményének részét képezi, hanem vándorkiállítás révén beszél a múlt egy szeletéről. A szabadtéri kiállítás bárki számára elérhető, nem kell rá jegyet venni, hiszen az utcán járva tekinthető meg. Így a történelmet közelebb tudják vinni a hétköznapi emberekhez.

Együttműködést írtak alá

A kiállítást Földváryné dr. Kiss Réka történész, a NEB elnöke nyitotta meg, elsősorban a jelenlévő diákokhoz szólva; kiemelve két tizenéves fiatal – a lengyel Romek Strzałkowski és a magyar Mansfeld Péter – forradalmi szerepét. A 13 éves Romek a poznańi fegyveres leszámolás áldozata lett. Máig ő a lengyel antikommunista ellenállás egyik szimbóluma. A 15 éves Mansfeld Péter pedig a Széna tériek csapatához csatlakozott a pesti forradalom idején. Nem sokkal később bebörtönözték, majd megvárták, míg 18 éves lesz és azt követően akasztották fel. A kiállítás róluk szól, illetve mindazokról, akik vállalták a kockázatot. Hozzátette: Poznańban egymást keresztező utcákat neveztek el a két diákról, így szimbolizálva a két nép közös sorsát. De azt is, hogy a diktatúra sok fiatal életét elvette, pedig ők csak szabadságot akartak. A rendezvényen dr. Cséby Géza, a Lengyel Köztársaság tiszteletbeli konzulja is felszólalt, felelevenítve, hogy miképp került a totalitárius nagyhatalom béklyójába a két nemzet.

Lengyelországban utcát neveztek el a két mártír diákról

A megnyitót követően a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága együttműködési megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy a jövőben hasonló kiállítások és más programok érkezhessenek Zalaegerszegre. Az egyezményt Földváryné dr. Kiss Réka, Havasi Bálint és Csengei Ágota írták alá.

A szabadtéri kiállítás november 8-ig látogatható.