Vezető hírek
Fenékpusztai ásatások új megvilágításban
A központi, száz méter hosszú és mintegy 30 méter széles palota feltárásában német régészek is közreműködtek. Valószínűsíthető, hogy egészen a 7. századig éltek itt rómaiak és a velük keveredő barbár csoportok tagjai. Három fő, egymástól eltérő építkezési szakaszt már sikerült elkülöníteni. A jelenlegi feltárások alapján úgy tűnik, hogy a Csák Árpád, a keszthelyi Balatoni Múzeum alapítója által a 19. század végén és a 20. század elején, e helyütt folytatott kutatással összefüggésben készített alaprajzaihoz viszonyítva, sokkal összetettebb lehetett a többször át is épített épületegyüttes.
Heinrich-Tamáska Orsolya, az erőd kutatásvezető régésze szerint ez a főépület már állt a 3. század végén, ám a 44 tornyú erőd csak a 4. század középső harmadában épülhetett köréje, hogy reprezentatív célokat szolgáló létesítményként funkcionáljon. A lelőhely jelentőségét az adja, hogy Pannónia területén itt egyedülálló módon követhető a rómaiak továbbélése.
Havasi Bálint régész-múzeumigazgató elárulta: a terület kutatása német és magyar közreműködéssel nyolc esztendeje folyik. A Heidelbergi Egyetem, a lipcsei Közép-Kelet-európai Kutatóintézet, a zalaegerszegi Göcseji és a keszthelyi Balatoni Múzeum kooperációjában most nyáron egy hónapig végeztek régészeti kutatásokat, amelyekbe egyetemistákat is bevontak. Dr. Roland Priem a heidelbergi egyetem régész kutatójának közreműködésével augusztus közepéig: 27 épület alapjait sikerült feltárni. Gabonatárolók, kisebb villák, a palota, három kapuzat és egy római fürdő nyomait is felkutatták.
Előkerültek egy kora keresztény bazilika kövei, amelyek szintén a falon belül álltak. Az erődön kívül régebben feltárt temetőben, nagyjából ötezer sírt is kiástak. A georadarral és lidarral elvégzett kutatások alapján azt feltételezik, hogy az erődnek volt két tornya a Balaton partján is, ami utalás lehet arra, hogy a rómaiaknak kikötőjük is volt. Az erődben kevés feliratos nyom és emlék, valamint kerámiatárgy maradt fenn, de rengeteg állatcsontot azonosítottak. Rátaláltak késő római bronzérmére, állatfejes bronzfibulára, aranyozott ruhatűre, maszkos alakokat ábrázoló ezüst lemezkére is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Diákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város EgyesületFussunk együtt egy jó ügyért Zalaegerszegen!Keresztes Csaba a zalaegerszegi pártszövetség polgármesterjelöltjeGyalogosan a túloldalon – járdafelújítás a Kinizsi utcábanVasúti karbantartás miatt útlezárások lesznek AndráshidánFigyelemfelkeltő futás az autizmus világnapjához kapcsolódóanEgyüttműködési megállapodást írt alá a Pannon Egyetem és a Nagykanizsai Szakképzési CentrumÚtburkolatjavítás a zalaegerszegi parkolóháználIngyenes egészségnap Zalaegerszegen -
rovatunk hírei
Szeress a kertben lenni! Előadás Szomoru MiklóssalCiffra Fesztivál Zalaegerszegen - Pély Barna duóDupla kötetbemutatóMondjad, Atikám!Az órák bűvöletében - Preisz József órásmester tárlatvezetéseVagyok - Költészetnapi találkozóMajorbéli Húsvéti PiknikDr. Pogátsa Zoltán: A globális elitTojáskereső a Göcseji FalumúzeumbanSzamizdat - A művészeti undergroundtól a politikai ellenzékig (és vissza) top 10
Elkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteCziffra Fesztivál ZalaegerszegenA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházbanSzamizdat kultúra a Kádár-korszakbanKeresztes Csaba a zalaegerszegi pártszövetség polgármesterjelöltjeKeresztury Dezső emlékév színes programokkal