Hol vár állott, most új kereszt áll

A hely szelleme iránti tisztelet vezérelte Kemendollár önkormányzatát, amikor 2015 elején belekezdtek a kemendi vár növényekkel sűrűn borított területének rendezésébe. Számos akadályon túl 2016 októberére sikerült minden szükséges tulajdonosi hozzájárulást és hivatali engedélyt beszerezni az érintett közigazgatási szervek támogatásának is köszönhetően. A régóta vágyott emlékhely kialakítása így végre elkezdődhetett.

Emlékhelyet alakítottak ki a kemendi vár egykori helyén

– Sok volt a tennivaló, de még több az önzetlen kéz és segítő szándék. Itt minden egyes mozdulat, létrehozott érték felajánlásból született, nem kért és nem is várt érte fizetséget senki – méltatta a helyi közösség hozzáállását Németh László, Kemendollár polgármestere. – Nem varázslatot hoztunk létre, hanem egy valós helyet, mellyel az volt a célunk, hogy elérhető közelségbe hozzuk a helyiek és a látogatók számára a hajdani vár történetét és emlékét. 

Ez azért volt fontos, mert az elpusztított várból gyakorlatilag nem maradt semmi. Félőnek tűnt, hogy még az emlékezet is elfelejti, pedig itt valamikor falak álltak, és emberek haltak meg családjukat, településüket védve a törökkel szemben, emlékeztetett a polgármester. Áldozatuk is hozzásegítette a kisközséget, hogy évszázadokon át fennmaradhasson és fejlődhessen. Áldozatuk azért sem merülhet el a feledés homályába, mert hosszú évszázadok állnak Kemendollár mögött, melynek első írásos említése 1236-ból való. Egy immár 781 éves település számára az irántuk tanúsított kegyelet megköveteli a múlt megismerését, ismeretét, ahogy a ma generációjának felelősségét és kötelességét is a jelennel és az elkövetkező évtizedekkel szemben, „mert a történelmet most mi írjuk, gyermekeink jövőjét most mi építjük”, hangsúlyozta Németh László.

Kemendolláron mindezt egy új erős kötelékben tehetik, méltó módon őrizve a kemendi vár szellemiségét és örökségét, és emlékezve arra a közösségi összefogásra, mellyel kialakították az emlékhelyet, és fakeresztet állítottak Nyugat-Magyarország egyik legjelentősebb erődítménye helyén.

A nyugati végvárak jelzőrendszere részeként évszázadokig védte az országot a töröktől, éppen ezért érdemel tisztelet és megbecsülést a harmadik évezred békében élő nemzedékétől – emelte ki Koronczi László, Kemendollár volt polgármestere, a Pókaszepetki Egyházközség elnöke. Történetét felidézve elmondta, hogy kemendi vár az 1700-as évek elejére teljesítette be védelmi feladatait. Sok száz tonnányi köve azonban nem a múltat idéző torzóként maradt itt az utókornak, hanem építőanyagként hasznosult lakóházakban, az épülő vasútvonal alapjában, a völgyben a pókaszepetki, a hegygerincen a kemendi kápolnában, szolgálva ma is az építő, az értékteremtő hívő embert.

– „Kemend büszke vára az utókor emberének becsületére bízta, hogy magyarként, zalaiként, kemendolláriként emlékezzen azokra, akik értünk dolgoztak, értünk éltek hősként, és értünk haltak áldozatként” – húzta alá Koronczi László.

A kemendi vár 1370-től 1690-ig, Kanizsa visszafoglalásáig töltött be jelentős szerepet, fűzte hozzá az elhangzottakhoz Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője. Az egykori várhoz Zala megye nagy történelmi alakjai is kötődnek, mint a Pethő- és a Festetics-család. Az emlékhely kialakításával és az új fakereszt állításával az itt élők jelképeik, értékeik, hagyományaik tiszteletét, megőrzését fejezik ki, mely azért fontos számukra, mert a jövőt erre építik, emelte ki.

A hetven évvel ezelőtt, 1947 májusában emelt kereszt mára elfáradt. A helyére kerülő 6 méter magas, 380 kiló tömegű új fakeresztet Stróber László apátplébános áldotta meg. A dombról gyönyörű kilátás nyílik a Zala völgyére, és aki onnét feltekint, egy magyar zászlót is láthat lobogva az új kereszt szomszédságában, amit Kovács Árpád és családja ajánlott fel. A hegytető oldalában egy emlékhelyet is létesítettek, pihenőpadokkal, információs táblákkal, rajta a kemendi vár történetével, a környék állatvilágának bemutatásával.