2020.09.19., szombat - VilhelminaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Ki lehetett a veterán római katona?

2020. augusztus 10. hétfő, 18:39
Szerző és fotó: Antal Lívia
Bagod északi határában dolgoznak a Göcseji Múzeum munkatársai, hogy megtalálják az 1970-es években meglelt 2-3. századi, márványból faragott sírkő még hiányzó darabját. Ezen állhat az a felirat, amelyből fény derülhet a sírkőn ábrázolt római katona és családja kilétére. Ezt még rejti a föld, ami egy hét ezer évvel ezelőtti település nyomait viszont már megmutatta.

Régészeti feltárás Bagodban: a sírkő feliratdarabkáját keresik

Dr. Redő Ferenc és Eke István a megtalált település topográfiai térképével

A mostani kutatás apropóját Béres Katalin történész tavaly februárban megjelent Bagod – Egy Zala menti falu évszázadai című kötete adja. A helytörténeti kiadványban szó esik erről a római kori sírkőről, amely az 1970-es évek elején került elő Bagod határában – kezdte tájékoztatóját Eke István régész-muzeológus, a régészeti feltárás vezetője.  – Első darabját egy traktor fordította ki, amire Pekk Gyula helyi lakos lelt rá hazafele a téeszből, és amit Németh János bagodvitenyédi tanuló vitt be a múzeumba. Érdeklődve a régészet iránt, folytatta a keresést, és az 1970-es évek közepén megtalálta egy jóval nagyobb darabját.

A 2-3. századra datálható sírkő egy római családot ábrázol. Miután a férfi egy kardot tart a kezében, úgy gondolják, veterán római katona lehetett. Feleségével és gyermekével örökítették meg sírkövön, amit jellemzően a síremlékekbe ágyaztak anno.

A sírkő, amely a jelenlegi formájában a zalalövői Salla Múzeumban tekinthető meg

A sírkő előkerülésének helyszínén, hogy célzott legyen a feltárás, tavaly februárban magnetométeres felmérést végeztek. Ez nem várt eredményt hozott, mert a kapott topográfiai térképen 43 ház nyomaival egy középső neolit kori település képe rajzolódik ki. Tehát már hét ezer éve is éltek itt emberek. Nagy mennyiségű edénytöredékeket, valamint a házak építésénél alkalmazott tapasztás nyomaira leltek. A kutatás célja mindazonáltal, hogy megtalálják a sírkőfeliratot, valamint a hozzátartozó temetőt, melynek körvonalait szintén mutatja a topográfiai térkép.

Dr. Redő Ferenc nyugalmazott régész (többek között Zalalövő római korának egyik jeles kutatója) konzulensként vesz részt az ásatáson. Mint mondta, a Zala völgyében a Zala folyóval párhuzamosan vezetett a római kori út, melynek mentén több római kori villát tártak fel. Ez az út érintette Bagodot is, így evidens, hogy itt is fellelhető egy római kori település. Ha megtalálnák a sírkő feliratát, az nagy eredmény lenne. A felirat vélhetően tartalmazza, hogy melyik seregtestben szolgált, így időben is beazonosítható lenne mikor élt ez a római katona.

A régészeti feltárást megtekintette Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. Mint mondta, olyan kincsekre leltek itt, amely Zala megye történetét hét ezer évre vezeti vissza.

Gyuk Donát Zsolt (balról), Eke István, a talált edénytöredékekkel, mellette Sipos Ferenc, Bagod polgámestere, jobbról Vigh László országgyűlési képviselő

A Göcseji Múzeum a Nemzeti Kulturális Alapprogramon elnyert támogatásból finanszírozza az augusztus 4-től 12-ig tartó kutatást, amelyhez Bagod önkormányzata is hozzájárult. Sipos Ferenc polgármester elmondta, önkéntesekkel is segítik a feltárást, akik közül Gyuk Donát Zsolt, a sírkő első darabját megtaláló Pekk Gyula unokája.

Ha megtalálják a sírkőfeliratot, akkor is folytatni kívánják a kutatást további támogatásban bízva, nemcsak itt, hanem Bagod más részein is, ahol római kori halomsírokra bukkantak.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK