Eke István régész-muzeológus

Itt a tél, ideje kicsit visszanézni a hidegebb történeti korszakok akkor még nem létező Zalaegerszegének élővilágára. Bár múlt időben beszélünk a legutóbbi jégkorszakról (Würm-glaciális), valójában az eljegesedési periódus – a még meglévő jeges sarkkörök miatt – máig tart.

A második világháborút követő év úgynevezett inflációs pénzei kerültek a zalaegerszegi polgármesteri hivatal üvegvitrinjébe a „Hónap műtárgya” sorozat keretében. A Göcseji Múzeum munkatársai azt az időszakot elevenítik fel a minikiállítással, amikor Magyarországon hajmeresztő nagyságú volt az infláció.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos programhoz kapcsolódva és az állatok világnapja alkalmából rendeztek programot Zalaegerszegen, a Göcseji Falumúzeumban.

A Múzeumok Őszi Fesztiváljának, és a Göcseji Dombérozó szezonális programjainak is része volt a szombati "Tekerj a zöldbe, középkori templomok nyomába!" című tematikus kerékpártúra.

Egy rézkori áldozati gödörben talált leletegyüttes lett a Hónap műtárgya. A polgármesteri hivatal aulájában található vitrinbe a Göcseji Múzeum munkatársai a napokban helyezték el a kiállítássorozat legfrissebb anyagát.

Bálint-napon, azaz február 14-én várta a közönséget a második „Múzeumi kerengő” elnevezésű gyertyafényes séta. Mint arról már beszámoltunk, a Göcseji Múzeum új sorozata öt műtárgyat mutat be valamilyen téma apropóján az intézmény kiállítótereiben. A program ötletét az energiaválság adta.

A közelmúlt régészeti feltárásairól, a Göcseji Múzeum és a skanzen elmúlt egy évének programjairól, a Mindszentyneum első néhány hónapjának eredményeiről, valamint új kutatási témákról is beszámoltak a „Pillanatképek 2023” című minikonferencián. A Göcseji Múzeum vezetése 2019 óta szervezi meg a rendezvényt, melynek célja, hogy az éves munka egy-egy szeletről színes előadások keretében számoljanak be a közönségnek.

Egy kelta harcos sírja és szintén a kelta korból származó – ruhadíszei alapján előkelőnek számító – hölgy maradványai is a felszínre kerültek azon a régészeti ásatáson, melyet Nemesrádó határában végeztek tavasszal a Göcseji Múzeum munkatársai.

Egy római kori Vénusz-szobrocska töredékével, rengeteg 2-4. század közötti pénzérmével és más korabeli használati tárggyal gyarapszik a Göcseji Múzeum gyűjteménye. Az intézmény régészeti osztályának munkatársai az ókori Salla, vagyis Zalalövő területén végeznek próbafeltárásokat a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének megbízásából.

A Göcseji Múzeum legaktuálisabb feltárásairól tartottak közös sajtótájékoztatót az intézmény régészei. A bejárással egybekötött eseményre Sármelléken került sor, jelenleg ugyanis ott folyik az egyik legnagyobb kiterjedésű kutatás, mégpedig a tervezett M76-os út I. szakaszának végcsomópontja, valamint az autópálya mellé tervezett pihenőhely és benzinkút területén. A munkát a NIF Zrt. és a Várkapitányság Zrt. megbízásából végzi a múzeum csapata.

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.

A közösségi régészet identitásformáló szerepéről esett szó a minap a Göcseji Múzeum online előadássorozatának részeként. Havasi Bálint igazgatóhelyettes, Eke István régész és Sipos Ferenc, Bagod polgármestere egy tavalyi bagodi régészeti feltárás kapcsán beszéltek a témáról.

A Göcseji Múzeum munkatársai római kori leletek után kutatnak a településen.

Bagod északi határában dolgoznak a Göcseji Múzeum munkatársai, hogy megtalálják az 1970-es években meglelt 2-3. századi, márványból faragott sírkő még hiányzó darabját. Ezen állhat az a felirat, amelyből fény derülhet a sírkőn ábrázolt római katona és családja kilétére. Ezt még rejti a föld, ami egy hét ezer évvel ezelőtti település nyomait viszont már megmutatta.

Megjelent a Zalai Múzeum kiadványsorozat 24. száma. Ezúttal harminckét szerző huszonhét tanulmánya olvasható a kötetben, melyet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutattak be a közelmúltban.

Kétévente számolnak be a megyében működő közgyűjtemények munkatársai az intézményekben zajló aktuális kutatásokról. A több mint harminc évvel ezelőtt életre hívott Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok szervezője idén a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára volt.

A Zalaapáti mellett egy évvel ezelőtt előkerült avar vitéz sírjának titka tárult fel a közelmúltban egy előadás keretében. A község önkormányzatának dísztermében megrendezett esten dr. Müller Róbert régész, a Balatoni Múzeum egykori igazgatója, Havasi Bálint régész, a keszthelyi intézmény jelenlegi vezetője, valamint Eke István, a Göcseji Múzeum régész-térinformatikusa tartottak prezentációt és fórumot a témával kapcsolatban.

Az elmúlt években országszerte egyre gyakoribbá vált, hogy múzeumok és múzeumbarát fémkeresősök együttműködnek; közösen kutatva a múlt értékei után. 2015. januárjától egy jogszabály értelmében csak engedéllyel lehet fémkereső eszközt használni. Ehhez a Járási Hivatal Építésügyi- és Örökségvédelmi Irodája adhat engedélyt. De a területileg illetékes múzeumtól is be kell szerezni a szükséges papírokat, az átvizsgálásra szánt földterület tulajdonosától pedig hozzájárulást kell kérni ahhoz, hogy valaki teljesen törvényesen űzhesse a hobbiját.

Ötezer év történetéből kaphattak némi ízelítőt mindazok, akik június 3-án ellátogattak a Keszthely-Fenékpuszta régészeti lelőhelyre. A területen – vagyis a tervezett M76-os gyorsforgalmi út Zala megyei szakaszán – november óta zajlik feltárás.

Idén is csatlakozott a Göcseji Múzeum az országos régészet napja rendezvénysorozathoz, melynek keretében az érdeklődők a szakma kulisszatitkaival és a legfrissebb kutatási eredményekkel ismerkedhettek meg. Az idei évre meghirdetett mottó (Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember) kapcsán maga az ember került a fókuszba.