2022.11.30., szerda - András, AndorZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Kulturális nyitás, majd betiltás

2022. november 14. hétfő, 18:45
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Az 1960-as ’70-es évek tűrt, tiltott és támogatott (leginkább az első kettő) művészeti törekvéseit veszi górcső alá a Szombathelyi Képtár legújabb kiállítása. A „TeTT – Megtört progresszió (1968-1975)” című tárlatnak zalaegerszegi szálai is vannak.

Szombathelyi kiállítás zalaegerszegi szálakkal

Az egyik kurátor és ötletgazda ugyanis Kaján Imre, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója, aki dr. Víg Károllyal, a Savaria Múzeum tudományos igazgatóhelyettesével együtt dolgozta ki a most bemutatott kiállítás koncepcióját. Az egész öt évvel ezelőtt, egy múzeumi szakmai találkozót követő baráti beszélgetéssel kezdődött – mesélte lapunknak Kaján Imre, akit telefonon értünk el. Mint mondta, Víg Károllyal felidézték fiatalságuk zenekarait, sőt meg is hallgattak néhány lemezt. Később pedig szóba került, hogy az említett korszak tiltott és tűrt művészeti életéről, az elhallgattatott tehetségekről, valamint az akkori hatalom és a művészetek viszonyáról jó volna egy komplexebb kiállítást rendezni. A Savaria Múzeum pedig vevő volt az ötletre. A projektet a Magyar Géniusz Program támogatta.

A Syrius zenekarnak is emléket állít a tárlat

- Az 1968-as „új gazdasági mechanizmus” hozott némi nyitást a hazai társadalmi és kulturális életbe, ami a hetvenes évek elejének hangulatát erőteljesen meghatározta. Szinte felrobbant a magyar művészeti élet! A kommunista hatalom, ha rövid gyeplőn is, de engedte a kibontakozó új művészeti mozgalmakat, sőt támogatott is egy-egy kezdeményezést. Rengeteg progresszív rockot és jazz-t játszó zenekar alakult, egyetemi és alternatív színpadok működtek, de volt független filmstúdió, művészei folyóirat (Mozgó Világ), valamint képző- és iparművészeti műhelyek. Még az építészet terén is újításokkal próbálkoztak a tervezők. Nekem ez a fiatalkorom, ezeken a művészeti „akciókon” és zenéken nőttem fel – mesélte Kaján Imre.

Hozzátette: sajnos azt is végigélték, ahogy 1974-75-re a hatalmi rendszer derékba törte ezeket a friss művészeti kezdeményezéseket. Mert a gépezet úgy működött, hogy ha azt érezte a pártvezetés, hogy a művészek ellenük (vagyis a szocialista ideológia ellen) dolgoznak, azonnal közbeléptek, és ellehetetlenítették a próbálkozásokat. A zenekarok nem koncertezhettek, nem adhattak ki lemezt, a frontembereket pedig folyamatosan vegzálták. Az egyetemi színpadok működését megakadályozták, a fiatal építészek szárnypróbálgatásait letörték, a Mozgó Világot bezúzták, az alternatív képzőművészeti műhelyek tevékenységét betiltották.

Kaján Imre (Fotó: ZalaMédia archív/pP)

- A ’68-as nyitást követő néhány könnyedebb év után szinte minden elveszett. Sok zseniális alkotót hallgattattak el, akik közül többen is külföldre távoztak. Művészsorsokat tettek tönkre. Jó példa erre a híres Kex és Syrius zenekarok tagjainak sorsa. A kiállítás kiemelten foglalkozik is a két együttessel, annál is inkább, mert idén 50 éve jelent meg Magyarországon a Syrius zenekar Ausztráliában felvett, sokakra óriási hatást gyakorló „Devil’s Masqurade” című nagylemeze. A tárlat ennek is egyfajta emléket állít.

A Megtört progresszió című kiállítás nyolc év hazai történéseit és művészeti törekvéseit tekinti át, bemutatva azokat politikai és társadalmi folyamatokat, amelyben a magyar progresszió megszületett. Kiemelve azt is, hogy mindezzel szemben az Aczél György vezette kultúrpolitika mit gondolt a szocialista művészet irányelveiről. A tárlat végigköveti az új művészeti törekvéseket és azok szereplőinek sorsát; előbbiek többnyire elhaltak, az alkotóik pedig elhagyták az országot. Fotók, korabeli újságcikkek, lemezborítók, és hanganyagok, valamint képzőművészeti alkotások és a korszakot idéző installációk segítik a látogatót a felfedezésben.

A Reflex Színpad egyik betiltott előadásának jelenete

A kiállítás másik zalaegerszegi vonatkozása a Reflex Színpad, mely az alternatív színházak tanulmányozása közben került Kaján Imre látókörébe, ezért tőlük is kértek anyagot. Merő Béla, a színi társulat egykori vezetője érdeklődésünkre elmondta: meglepetés volt számára, hogy ha csak két korabeli fotó erejéig is, de szerepelhetnek a szombathelyi kiállításon. Az egyik képen abból az előadásukból látható egy jelenet, amit 1971-ben a Balassagyarmati Színjátszó Fesztiválon betiltottak. „A völgy felett lebegő lány” című misztériumjátékot Baka István írta. 

A kiállítótérben zenehallgatásra is van lehetőség

A ’70-es évek eleji művészeti élet rövid felvirágzása mégsem múlt el nyomtalanul, hiszen a „hivatalos” kultúra is változott lassan. A hatalom megértőbb nem, de óvatosabb lett, és számos, a progresszióban induló művészt fokozatosan beemelt a támogatottak „körébe”. 

A kiállítást hosszabb időszakra tervezték, így egészen 2024 májusáig látogatható lesz.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK