Az anyatejes táplálás világnapján a zalaegerszegi dúlánál

Addig tartson a szoptatási folyamat, amig a baba és a mama is igényt tart rá

Zakácsné Rinkó Julianna és férje mindig is nagycsaládról álmodtak, talán pont azért, mert ők nem ilyenből származnak. Jelenleg négy fiúkat és három lányukat nevelik a szülőkre jellemző természetes életmód jegyében.

- Ma már talán nem kérdés az anyatejes táplálás áldásos hatása, de meddig tartson ez a folyamat?

- Amíg az anyának és a babának/kisgyermeknek az jó. Ebben is, mint az anyaság számos dolgában az ösztönökre jó hagyatkozni. Bár a mai világ nem ezt hangoztatja, mindenkiben ott az ősi ösztön, nem szabad elfojtani, bízni kell benne és meghallani.

- Mi legyen, ha úton van a következő baba?

- Akkor is addig lehet a szoptatást folytatni, amíg az anya és a baba is igényt tart rá. Megváltozik ilyenkor az anyatej összetétele és a babák könnyebben leválasztódnak, de kötelékerősítőként még fennmaradhat ez a táplálási forma. A szoptatás a nagyobb gyerekeknél inkább a kapcsolaterősítést szolgálja mintsem a fő táplálékot.

- Hozzátáplálás?

- Véleményem szerint fél évig a legjobb, ha kizárólag anyatejet kap a baba, és csak ezek után vezetjük be fokozatosan a gyümölcsöket, zöldségeket. 

- A dúlaságban gondolom közrejátszott, hogy szép élményeid vannak az anyasággal kapcsolatban.

- Ez így van! Érdekes, hogy amikor születtem, rám nézett az apai nagymamám és azt mondta, ez a lány bába lesz! Én nagyon sokáig elutasítottam ezt. Aztán, amikor szültem a saját gyerekeimet, arra gondoltam, milyen jó lenne másnak is segíteni ezen az úton. Mert a szülést kísérni kell, nem vezetni. Nem betegségként tekinteni rá, hisz minden nő tud szülni. Úgy kell segíteni és abban a ritmusban, ahogy a kismamának a legjobb. Dúl képzést végeztem, rengeteg könyvet olvastam a témában, illetve a Magyar Hagyomány Műhelyében és a MAG közösséggel utazva saját hagyományainkat kutatva igen sok gyakorlati és elméleti tudásra volt szerencsém szert tenni. A rendkívül gazdag magyar hagyomány mellett megismerkedhettem más népek szülési hagyományaival is. Az évek során pedig sok tapasztalatot szereztem és folyamatosan szerzek. Most kezdem a főiskolát, hogy bába lehessek.

- Mi is a pontos különbség?

- A dúla testi, lelki támaszt nyújt a vajúdás során, a szülésnél és azt követő időszakban. Ezért is hívják támasztóasszonynak. A bába pedig végzett szülésznő, aki otthonszülésnél, mint egészségügyi szakember van jelen.

- Neked volt dúlád?

- Nem, nekem a férjem volt a támaszom, ezt a szükség hozta így. De tudom és tapasztalom, hogy milyen jól esik a vajúdónak a lelki vigasz, egy kis masszázs, meleg borogatás, a támogató jelenlét. A szülésnél elengedhetetlen, hogy az anya befele tudjon figyelni és az otthonszülő anyák mind érzik a baba mozdulatait, jelzéseit, és ösztönösen olyan pózt választanak, ami a legjobb mindkettőjüknek. Otthon a nyugodt körülmények között a természetes oxitocin dominál és nem a stresszel járó adrenalin, ami akár le is állíthatja még az öt perces fájásoknál tartó folyamatot is. Otthon nincs siettetés. Dúlaként odafigyelünk az apukára is, lehetőség szerint őt is bevonva már a felkészülésnél is. Minden születés egy csoda, amikor az ég és a föld összeér és varázslatosan minden elcsendesül körülöttünk. Egy pillanatra időn kívül kerülünk, révületben. Az anya, baba, apa együtt, ahogy egymásra néznek, szinte újra szerelmesekké válnak, családdá lesznek. Olyan szép mindez és egy életre meghatározók ezek az első órák.

- Terjed ez a hozzáállás?

- Igen, dúlából is egyre több van. Otthonszülésnél holisztikus szemlélettel tekintenek a méhlepényre, a két testet összekötőköldökzsinórra. A magyar hagyomány szerint a méhlepényt földbe ássák és gyümölcsfát ültetnek rá a baba tiszteletére, a lányoknak almafát, a fiúknak pedig körtét. Ez a fa a gyermek fája lesz, a két élőlény sorsa innentől összefonódik. Fontos még a gyermekágyi időszak tiszteletben tartása is, vagyis a kismama inkább a szülés előtt legyen aktív, utána 6 hét pihenés legyen, a babával bekuckózva.

- Te ezt ennyi gyermek mellett meg tudtad oldani?

- Több gyereknél valóban nem könnyű ez és családi háttér nélkül nem is megy. Nekem a nagyszülők segítettek sokat és a mai napig is sokat segítenek, ez így természetes. Nagyon fontos, hogy ezalatt az időszak alatt is olyan segítséget adjanak a rokonok, barátok az anyának, amire neki szüksége van. Kérdezzük meg tőle: Hogy tudok neked segíteni? Az anyák meg bátran merjék elmondani mire vágynak!