Kortárs

Rómát látni, és meghalni – tartja a mondás. Szerencsére ez most nem történt meg; Tóth Norbert képzőművész épségben hazatért a Római Magyar Akadémia egy hónapos tanulmányútjáról.

Jel című, 2018-ban készült legfrissebb munkájával szerepel Budaházi Tibor festőművész azon a budapesti csoportos kiállításon, melyet Karátson Gábor (1935-2015) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, festőművész emlékére szervezett a Magyar Festők Társasága.

Az irodalom, a színház- és a fotóművészet különös találkozása a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben nemrégiben nyílt tárlat, mely Keleti Éva (1931) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar fotográfus képeiből ad ízelítőt.

A napokban mutatták be az Ady-iskola művészeti gimnazistái az elmúlt egy évben készült alkotásaikat. Az intézmény galériájában megrendezett seregszemlén tanulmányrajzaikat, festményeiket állították ki a diákok.

Irodalmi-kulturális honlapot indított a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. A stílusosan Deák+kert névre keresztelt portál egyfajta értékteremtő és összetartó erő szeretne lenni. Az elnevezés egyaránt utal magára a könyvtárra, és a város egyik legrégibb terére, ahol az épület áll.

Mostanában mind a ketten állati témákkal foglalkoznak. Tyúkok, békák, hernyók és más lények elevenednek meg a képeken. Kiderült, hogy még a táplálékláncnak is lehet köze a képzőművészethez. Ráadásul nem giccses módon. Hogy ez utóbbi miért került szóba, arról majd később.

Huszonhárom kiállító, ötvennégy munka és egy díjazott. Ötödik alkalommal nyílt meg a Zalaegerszegi Szalon képzőművészeti tárlat, mely a városhoz kötődő művészek elmúlt két évben készült alkotásaiból ad ízelítőt.

A tájkép kizárólag realista ábrázolás lehet, vagy beszélhetünk absztrakt tájképfestészetről is? E kérdést feszegeti a Keresztury VMK Gönczi Galériájában nemrégiben nyílt kultúra napi tárlat.

A hazai kortárs tájképfestészetből ad ízelítőt a Gönczi Galériában nyílt tárlat. A kiállítás anyaga a Völgyi-Skonda műgyűjtő házaspár kollekciójából érkezett Zalaegerszegre.A műveket február 13-ig lehet megtekinteni.

ReThink Hungary and the V4 címmel rendeztek a közelmúltban design vásárt Londonban. Mint azt a cím is mutatja, a bemutatókkal, előadásokkal és workshopokkal tarkított eseményre a Visegrádi négyek országainak (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) tervezőit várták.

Két és fél éve költözött Lendváról Zalaegerszegre; akkor egy nemzetközi képzőművészeti rezidenciaprogramot vezetett, most éppen geometrikus absztrakt festményeket készít. Meg véletlenszerűségekből alkot rendszert. Ez így most persze kissé ködös, de végül minden értelmet nyer.

A magyar festészet napjához kapcsolódva tizenhat képzőművész alkotásaiból nyílt tárlat a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben, a Zalaegerszegi Vitrin Művészeti Egyesület szervezésében. A tárlaton az egyesület tagjai, vagyis a városban élő, vagy ahhoz valamilyen formában kötődő művészek munkáit láthatja a közönség.

„Színekbe bújt érintés” címmel nyílt kiállítás Ambrus Edit régészeti grafikus üvegképeiből az Öveges-iskola aulájában. A szemet, lelket, szívet gyönyörködtető tárlat november 14-ig látható.

Ritkán fordul elő, hogy különleges ékszerek és kortárs festmények kerülnek egy kiállítótérbe; és még a megvilágítás/elsötétítés is kulcsfontosságú momentummá válik a tárlatnyitón.

Bánfalvi Rita zalaegerszegi ékszerész és Kő Ferenc budapesti festőművész különös alkotásaiból látható tárlat október 10-ig a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Idős kora miatt ugyan az alkotó nem vett részt személyesen a tárlatnyitón, jellegzetes művei azonban szeptember elejéig megtekinthetők a Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben. Dan Reisinger magyar származású izraeli grafikusművészről van szó, akinek „Holt-tengeren túl” címmel nyílt kiállítása a zsinagógában.

A tárlat megnyílt, ami viszont azt jelzi, hogy bezárt a 26. alkalommal megrendezésre kerülő GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. A festészeti alkotótáborban az „Emlék-képek” kerültek fókuszba; idén ugyanis ez volt a hívószó.

A kiállítások csupán néhány hétig tartanak, a köztéri alkotásokat ennél jóval hosszabb ideig csodálhatjuk. Szerencsés esetben akár több generáción keresztül is velünk vannak.

Növényi, vagy emberi formákat látunk; maghasadást, vagy női szerveket? Nem mindig egyértelmű. Király Ferenc szobrászművész életműve azonban egyfajta óda a termékenységhez – legalább is e szavakkal összegezte dr. Kostyál László művészettörténész a lendvai alkotó munkásságát.

A Lendván élő Király Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílt tárlat május 26-án, a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A kiállítást dr. Kostyál László művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.A tárlat június 24-ig látogatható.