2021.05.17., hétfő - PaszkálZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Edisonnal kezdődhetett a kialvatlanság

2021. február 08. hétfő, 17:40
Szerző és fotó: Antal Lívia
Nem új keletű, hogy a 21. századi ember egyre kevesebbet alszik, a folyamat ugyanis Edisonnal kezdődött, a villanykörte feltalálásával. Alvászavar lett az eredménye annak, hogy többet vagyunk ébren, melynek okairól, következményeiről és a megoldást kínáló alvásterápiáról dr. Szabó József PhD egyetemi adjunktussal, mentális egészségfejlesztő terapeutával beszélgettünk.

Az alvászavarokról és az alvásterápiáról

Szabó József PhD az alvásvizsgáló készülékkel

– Közismert tény, hogy szervezetünknek pihenésre van szüksége, viszont az már kevésbé köztudott, hogy alvás közben olyan speciális folyamatok zajlanak bennünk, amelyek valamilyen relaxált állapottal, bármilyen aktív vagy passzív pihenéssel nem válthatók ki. Ezért jelent mindenképpen problémát az, ha valaki alvászavarban szenved. Rövid távú hatásai között említhetjük az örökös fáradtságot, a kialvatlanságot, az ingerlékenységet és a koncentrációs nehézségeket, amelyek már néhány kialvatlan éjszaka után jelentkeznek. Hosszú távú következményként pszichés és testi megbetegedések lépnek fel, amelyek a stresszel függnek össze. Depresszió, szorongásos zavarok alakulhatnak ki, de táptalaja a pszichoszomatikus betegségeknek is, amelyek a test és a lélek közti egyensúly felborulására vezethetők vissza.

– Az alvásproblémát kizárólag a modern kornak köszönhetjük?

– A 21. századra az emberiség valóban eljutott oda, hogy keveset alszik. Ha történetiségét nézzük, Edisonig nyúlhatunk vissza, aki felfedezte a villanykörtét. Amikor elterjedt, gyakorlatilag az egész modern világ elkezdett néhány órával kevesebbet aludni. Ehhez jött televízió, majd az a sok digitális eszköz, amit napjainkban használunk: a számítógép, az okostelefon illetve a játékkonzolok. Mindez azt eredményezte, hogy egyre többen szenvednek alvásproblémában.

– Miről árulkodik a statisztika?

– Amikor elkezdtem alvásterápiával foglalkozni 16-17 évvel ezelőtt, akkor azt mondták, hogy az emberiség mintegy 10 százaléka küzd alvásproblémával, és 20 százaléka él át élete folyamán olyan időszakot, amikor tartósan rosszul alszik. Ma a szakirodalom ennek a duplájáról számol be.

– A rossz alvásban mennyire játszanak szerepet gondjaink, félelmeink, amelyhez hozzátársult most a Covid is.

– A  koronavírus-járvány első hullámában, a korlátozások ideje alatt végeztek egy kutatást Görögországban. A nagy mintavétellel elvégzett vizsgálatban a résztvevők 37 százaléka bizonyult alvászavarosnak. A Covid magával hozta az aggódást. A megfertőződéstől való félelem, a fertőzés tudata, hozzátartozónk megbetegedése egyaránt tartós stresszhatást eredményezhet. Már cikkeznek arról is, hogy a Covid-vírus biológiai úton beleavatkozik a szervezet melatonin-háztartásába. Az agyi ingerületátvivő hormon sok minden más mellett az alvás-ébrenlét ciklusunkat is szabályozza. Tehát nemcsak a napi gondjaink, de a Covid is befolyásolja alvásunk minőségét. Ezt igazolta az is, hogy már az első hullámban világméretekben sokkal többen kerestek rá a Google-ban az alvászavar szóra. A melatonin termelődését a napfény, elsősorban a délelőtti szabályozza. Az alvásproblémák jelentős része tehát a fényviszonyokkal függ össze. Ezért érintettebbek a váltott műszakban vagy csak a délelőtt dolgozók.  

Kialvatlánság (illusztráció, Pixabay fotók felhasználásával)

– Hogyan segít az alvásterápia?

Az alvászavar leküzdésében nagyon fontos szerepe van a fényterápiának, ami egy nagyon régóta ismert és bizonyítottan hatékony gyógymód. A kezelés a napfényt utánzó speciális lámpával történik, ami az alvás-ébrenlét ciklus fenntartásához szükséges délelőtti természetes fényt imitálja. Én a felkelés utáni használatot szoktam javasolni. A lámpába szükségtelen belebámulni, elég, ha közelünkben van, miközben lehet kávét inni, e-mailekre válaszolni. Kedvező hatása hamar jelentkezik, pácienseim arról számolnak be, hogy délelőttjeik energikusabban, aktívabban telnek el, estére pedig elálmosodnak. Az alvásvizsgáló készüléket is ki szoktam adni pácienseimnek, mert a kapott adatokból az alvás minősége és mennyisége mellett azokra az élettani folyamatokra is fény derül, amelyek esetlegesen gátjai lehetnek a nyugodt alvásnak.

– Egyébiránt mindenkivel előfordul, hogy idő előtt felébred, és nem tud visszaaludni.

Valóban, de hozzátenném, egy egészséges alvású ember öt perc alatt visszaalszik. Ha ez nem így történik, akkor senki ne szenvedjen 20-30 percnél tovább. Ki kell kelni az ágyból és végezni valamilyen csendes tevékenységet, amivel nem zavarjuk családtagjainkat. Ha nem tudunk rendesen aludni éjszaka, akkor is keljünk fel a szokott időben. Lehet, hogy nehezebb lesz a nap, de az este meghozza a kellő álmosságot. Ha meg végképp nem megy az alvás, segítségünkre lehet a melatonin mesterséges változata, amely tabletta formájában bevihető a szervezetbe. Hangsúlyoznám, ez nem egy altatószer, hanem sima álmosságtabletta, ami recept nélkül kapható. Nem okoz függőséget, nem kell tartanunk a rászokás veszélyétől sem, ellenben a sűrűn reklámozott gyógynövényalapú készítményekkel, amelyek bár kevésbé toxikusak, mint a klasszikus szerek, de nyugtatóként viselkednek. De minden ilyen szerre igaz, hogy utolsóként válasszuk. A triptofán segítheti a normál alvást, ezért fogyasszunk olyan élelmiszereket, melyek tartalmazzák ezt: tejtermékeket, tengeri halakat, datolyát, banánt és avokádót.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK