Szívünk Napján az életmódváltásról

A nemzetközi szervezet célja, hogy a WHO-val szoros együttműködésben egy hosszabb és jobb élet elérése felé orientálják az emberiséget; főleg a szegényebb országokban, régiókban élőket. Az idei esztendőben a Szívünk Napja programok az „Élj a szíved szerint” jelszó alatt szerveződtek, nem véletlenül. 2018-ban ugyanis a mozgás egészségmegőrző szerepére kívánják felhívni a figyelmet; főleg a gyermekek fizikai aktivitásának növelésére (mert csak egészséges gyermekből lehet egészséges felnőtt). De a szívbetegség legfőbb kockázati tényezői, valamint a megelőzés lehetőségei is fókuszba kerülnek.

Nehezen hagyunk fel rossz szokásainkkal

A Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben rendezett zalaegerszegi eseményen Vigh László országgyűlési képviselő (az esemény egyik fővédnöke) köszöntője után több előadás is elhangzott a fenti témákban. Dr. Csordás Katalin, a Szent Rafael kórház kardiológiai osztályának szakorvosa az életmódváltás fontosságáról, dr. Németh Barnabás a kardiológiai osztály főorvosa a szívbetegségek kezelésének legújabb eljárásairól, beszélt. Dr. Alotti Nasri főorvos, a kórház szívsebészeti osztályának vezetője pedig a szív „történetébe” avatta be a hallgatóságot.

Dr. Csordás Katalin előadásából többek között kiderült: Magyarországon az utóbbi néhány esztendőben évente 12-13 ezer infarktus fordul elő. Ez a szám 2003-ban még a duplája volt. 2010 óta az egészségügyi intézmények Nemzeti Infarktus Regisztert vezetnek, amelynek segítségével nyomon tudják követni a betegségen átesett emberek állapotát, és ellátását. A zalaegerszegi kardiológián idén 341 koszorúér beteget regisztráltak, ebből 163 a legsúlyosabb kategóriába esett. Általánosságban elmondható, hogy az infarktus esetében 10 százalék az elhalálozási arány, míg az egy éven belüli halálozási ráta 20 százalék körül mozog. Utóbbi főleg a társbetegségek miatt következik be.

Csordás Katalin (jobbról) és Németh Barnabás előadók Halász Gabriella (a kórház főigazgatója) társaságában

Hogy mit tehetünk a megelőzés, vagy a felépülés érdekében? Talán már mondani sem kellene, hiszen újra és újra elhangzik: ne dohányozzunk, kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást, a stresszt, figyeljünk testsúlyunkra, vérnyomásunkra, vércukor- és koleszterinszintünkre. Együnk egészségesen, mozogjunk rendszeresen. Vagyis változtassunk életmódunkon. Csakhogy a szakember szerint hazánkban alacsony az életmódváltásra való hajlandóság. Elvileg tudjuk, hogy mit nem lenne szabad, ám mégsem tudunk lemondani azokról a dolgokról, rossz szokásokról, amik előidézik a betegséget. Ez jórészt egyéni elhatározás kérdése, de sokat segíthetnek az orvosok, dietetikusok, a családtagok, barátok, valamint speciális egyesületek, illetve a kórház keretein belül működő terápiás, rehabilitációs csoportok is.

És ha már a világnap témája a mozgás, Csordás Katalin elmondta: az lenne az ideális, ha mindenki legalább heti 150 perc közepes, vagy 75 perc erőteljes aerob tréninget végezne. Az előbbi kategóriába a séta, a lassúbb tempójú kerékpározás, teniszezés, golf tartozik, de a kertészkedés, sőt porszívózás is ide sorolandó. Az erőteljesebb edzés többek között futást, úszást, intenzívebb biciklizést, vagy akár ásást, komolyabb fizikai munkát jelent. Ezek mind jótékonyan hatnak szívünk egészségére. További előny, ha heti szinten a mozgások idejét fokozatosan sikerül duplájára emelni.

A rendszeres testedzést gyermekkorban kellene elkezdeni (Illusztráció)

Ami a gyerekeket illeti: a szabadban töltött mozgás fontossága mellett jó, ha a szülők már kisgyermekkortól kezdve odafigyelnek a megfelelő étkezésre. Például kerülendő a cukrozott italok, olajban sültek, édességek túlzott fogyasztása. Az lenne az ideális, ha minél változatosabb ételeket kapnának a gyerekek, sok zöldséggel, gyümölccsel, és ha a családok nem félnének új ízeket, főzési eljárásokat kipróbálni. A szakember szerint ugyanis a változásokat sokszor apróságokkal kell kezdeni, mert sok kis aprósággal az egész család életmódját pozitív irányba lehet terelni.