Játsszunk, vagy ne az étellel?

A gasztroeseményt kísérő Art’Z Fesztivál valódi kincses bánya volt. Igényes kultúrváros ízt hozott a jórészt csak „eszem-iszomra”, könnyűzenére koncentráló rendezvények sorába. Egy olyan különleges gasztronómiai bemutató is látható, hallható, kóstolható volt a hétvégi rendezvény alkalmával, ahol arról esett szó, hogy az étel minél egyedibb, játékosabb elkészítése a cél; extra vacsorakörülményekkel és evőeszközökkel.

Geiger Bianka, és különös tálalású ételei

Geiger Bianka design menedzser és teoretikus elődása során bepillantást engedett a fooddesign, azaz az étellel való játék világába. Ez utóbbi viszonylag gyerekcipőben jár Magyarországon, de már vannak erre szakosodott stúdiók, hangzott el többek között a zalaegerszegi származású fiatal szakembertől. A cél, a minél több érzékszervet tudatosan bombázó tálalás, az ízek mellé az emlékek társítása. Egyébként az alapanyagokra az egyszerűség jellemző; a csavart a társítások, és a nem szokványos kínálás jelenti.

Jelen esetben, a Budapestről gyakran hazautazó előadót, autós élményei inspirálták arra az ehető terepasztal tervre, mely egyrészt a Balaton és Zalaegerszeg közötti „most már mindjárt hazaérek” útszakaszt idézi fel. Másrészt pedig a legkedveltebb zalai ízek társításából építkezett, valóban szokatlan gasztronómiai élményt nyújtva. (A terepasztal Bartha Mercédesz cukrász munkája, egerszegi vállalkozók és magánszemélyek támogatásával.)

Az alkotást több mint 500 kérdőíves felmérés előzte meg, ahol Bianka arra volt kíváncsi, melyek Zalaegerszeg legkedveltebb helyei, ételei, szavai, gyümölcsei. Ezek felhasználásával a munkához szükséges kísérletező attitűddel, és kellő fantáziával felszerelkezve készült el a kínálat. A terepasztal „hegyei” (leggyakoribb zalai szavak egyike), melyek mint tudjuk valójában dombokat jelölnek, az almás-körtés pitét, a tökös-mákos rétest, kukoricás-lekváros-tejfölös prószát, a szilvás-tepertős kráflit és túrós-tökmagos pogácsát idézték fel. Roppanós (mert ez is fontos), ehető merítőeszközzel. Ez tehát a „Nekem Egerszeg” Geiger Bianka gasztronómiai olvasatában. El kell ismerni valóban különleges élményt jelentett a látvány és a fogyasztás. Fogyókúrázóknak azonban nem ajánlott, mert túlságosan is etette magát.