Koronavírus és sertéspestis

Járványügyi helyzet a vadgazdálkodásban

Győrvári Attila az oktatóközpontban

– Az afrikai sertéspestis (ASP) miatt Zala megyére vonatkozóan december 21-étől a nem fertőzött területeket is a közepes kockázatú területek közé sorolta az országos főállatorvos (OFÁ). Idén márciusban jelent meg a 2/2020. számú határozata, ami az afrikai sertéspestissel kapcsolatos új kormányzati intézkedéseket tartalmazza. Ezek egyike, hogy a vaddisznóra vonatkozó kilövési kvótát jócskán megemelték a 2020/2021-es vadászati évben. Ráadásul ennek a kvótának a 40 százalékát szeptember végéig kell teljesíteni, miközben a tradicionális vaddisznóvadászat októbertől a következő év januárjáig tart. Ekkor kerül terítékre a kilövendő vaddisznóállomány zöme. A problémát az okozza, hogy ezt csak egyéni vadászattal lehet teljesíteni, miközben négyezer hektáronként csak egy hivatásos vadász dolgozik. De ahogy neki, úgy a vadásztársasági tagoknak is véges az ideje a megnövekedett feladat elvégzése tekintetében – mondta érdeklődésünkre Győrvári Attila megyei fővadász, az Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezetének titkára.

– Az afrikai sertéspestis veszélyes az emberre?

– Az ASP vírus az embert nem betegíti meg. Kiemelném, hogy terjedését nem a vadászati tevékenység okozza, hanem a felelőtlen emberi magatartás. Az élelmiszerhulladékok, járművek közvetítésével terjed országról országra ez a nagy gazdagsági kárt okozó fertőző betegség. Ennek féken tartására rendelte el az OFÁ a a vaddisznó diagnosztikai célú vadászatát.  

– A koronavírus is itt van. Hogyan érinti ez a vadgazdálkodást?

– Április 15-ével indulna az őzbakvadászat, amellyel az a gond, hogy mindenki visszamondta jelentkezését. A külföldi vendégvadászok a határzár miatt sem tudnának jönni. Ez azt jelenti, hogy a zalai vadgazdálkodóknak nem lesz, vagy nagyban lecsökken a bevételük az őzbakvadászatatásból. Az igaz, hogy a szezon szeptember végéig tart, de a koronavírushelyzet miatt kiesik a tavaszi, kora nyári csúcsidőszak, illetve kieshet az üzekedés július végi, augusztus elejei ideje is, amikor az egyébként rejtőzködő őz megmutatja magát. Erre az időszakra a zalai vadgazdálkodók nagy része már teljesíteni szokta kilövési kvótájának 70-80 százalékát. Ez most úgy tűnik elmarad, az ebből származó bevétellel együtt.

(illusztráció)

– A vadhús értékesítésében is jelentkezhetnek gondok?

– Az afrikai sertéspestis és a koronavírus miatt tovább gyűrzűrik a történet. A magyar vaddisznóhús nagy része ugyanis külföldre kerül. A koronavírus miatt félő, hogy vissza esik majd az export, nem beszélve arról, hogy a felvásárlási ár az ASP miatt csökkenhet. Az új rendelet szerint a vadászatra jogosultaknak a diagnosztikai vadászat során elejtett vaddisznókat gyűjtőhelyre kell vinni, és innen elszállíttatni, ami szintén nagyon sokba kerül. Hamarosan elvetik a kukoricát. Emiatt lényeges kérdés: ha az őzbakvadászatból nem lesz bevétel, akkor a vadgazdálkodók hogyan fogják finanszírozni a vadkárt. Amennyiben a jelenlegi helyzet fennáll szeptemberig, a gímszarvasbika vadásztatás sikerességét is hátrányosan érinti majd. Ha a trófeavadászatból és a vadhús értékesítéséből származó jövedelem esetlegesen kimarad, vagy jelentősen csökken, a vadgazdálkodók számára tulajdonképpen csak a tagdíj marad.  

– Mindeközben készülnek a 2021-es vadászati világkiállításra?

– A Petőfi Sándor utcai székházunk melletti épületben interaktív oktatóközpontot alakítunk ki, melynek májusi átadását a jelenlegi járványügyi helyzet kétségessé tette. Többek között virtuális „lőtanterem”, a magyar vadfaunát bemutató dioráma, interaktív tudástár, valamint vadászkönyvtár segíti a tájékoztatást az oktatóközpontban, ahová elsősorban általános iskolás  diákokat várunk térítésmentes foglalkozásokra. Az új létesítmény egyrészt a 2021 évi „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás népszerűsítését szolgálja, hosszú távon pedig a vadgazdálkodás és a természet fenntartható viszonyrendszerének megismertetését, a vadászat társadalmi elfogadottságának növelését segíti.