Megyeri Anna

A vendéglátás szóról mindenkinek valami könnyed eszem-iszom jut eszébe, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy egy-egy város éttermeinek, kocsmáinak, kávéházainak múltja milyen társadalomtörténeti adalékokkal szolgál.

A középkori mezőváros és az egerszegi végvár történetétől kezdve egészen a 20. századi strandolási szokásokig hallhattak előadásokat az érdeklődők a legutóbbi várostörténeti konferencián. Az Arany Bárány Hotel télikertjében rendezett esemény a városi önkormányzat és a TOP egyik projektje révén valósult meg.

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

Halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát állított a város Morandini Tamás építészmérnöknek a Zrínyi Miklós Gimnázium utcafronti épületének falán. Az olaszországi születésű, előbb Nagykanizsán, majd 1895-ben Zalaegerszegen letelepedett építész nevéhez számos jellegzetes épület köthető nemcsak a városban, hanem megyeszerte is.

A trianoni békediktátum Zala megyei hatásairól és hosszabb távú következményeiről szólt az a tudományos konferencia, melyet június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján rendeztek meg a város Dísztermében. Az eseményt eredetileg a békeszerződés 2020-as, 100. évfordulójára tervezték, ám a világjárvány miatt csak most kerülhetett rá sor. A TOP-projekt keretében megvalósuló konferencia szakmai koordinátora dr. Paksy Zoltán főlevéltáros, a MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa volt.

Ragasztó, szelepgumi, fékező, csengő, kutyák ellen meg korbács vagy nádpálca. Többek között ezek voltak a 19. század végén a biztonságos kerékpározás kellékei itt Zalaegerszegen. Ehhez hasonló „menetszabályzatokat” országszerte alkottak, hiszen ekkoriban főleg egyesületi keretek között űzték ezt a sport-és szabadidős tevékenységet az emberek (leginkább a férfiak).

Másolat készül a város egyik legrégibb sírkövéről, melyet még 1821-ben állítottak Gothard János csizmadiamester emlékére a Kálvária temetőben. A kópiára azért van szükség, mert a Göcseji Múzeum új állandó kiállításában szeretnék azt bemutatni. A feladatot Farkas Ferenc szobrászművész vállalta.

Egy régi, Zalaegerszegről származó apró tárgy, mégpedig egy ebbárca került elő Bécsben. A szerencsés hazatérést követően a bilétát ezentúl a Göcseji Múzeum őriz.

Sokszor esik szó Zalaegerszeg egykori fotográfusáról, Serényi Árpádról, aki az 1920-as, ’30-as években (egészen 1941-ben bekövetkezett haláláig) töltötte aktív éveit a városban.

Tudományos konferenciával és egy 350 oldalas új kiadvánnyal emlékeztek meg a város dísztermében a 47. honvédzászlóalj történetéről. Az 1848/49-es szabadságharcban résztvevő – toborzott és önkéntes katonákból álló – zalai alakulat múltját neves szakemberek idézték fel. Az esemény részeként egy kiállítás is látható volt a helyszínen.

Vajon milyen volt a mindennapi élet egy magyarországi kisvárosban, nevezetesen Zalaegerszegen az első világháború idején? Két évvel ezelőtt erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, akik a legújabb kutatási eredményeket felhasználva értekeztek a Nagy Háború időszakáról, és a nemzetközi események helyi vonatkozásairól.

Meglepetéskötetnek készült, de a sors közbeszólt, így emlékkötet lett az a most megjelent kiadvány, melyben kollégái tisztelegnek Kapiller Imre előtt. Az MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa 65 éves korában hunyt el váratlanul, 2018 őszén.

A „Mosollyal a betegség ellen!” Artritisz Klub Zalaegerszeg belvárosi történelmi sétát szervezett tagjai számára. Megyeri Anna történész, főmuzeológus kalauzolta a jelenlévőket a gyalogtúrán, melynek apropóját az artritis világnap adta.

125 évvel ezelőtt, vagyis 1894-ben épült fel az Arany Bárány Szálló jelenleg is látható épülete. Az évforduló kapcsán partneri találkozót szerveztek a szálloda egykori – ma Télikertként ismert – díszteremben. A vendégeket Varga Csaba igazgató, és Simonné Mester Ildikó szállodavezető fogadta.

A Kossuth Kiadó gondozásában a Magyar Örökség sorozat újabb képes albuma jelent meg, melynek témája ezúttal az Őrség. Az album képanyagát Zóka Gyula fotográfus készítette, a szöveget a fotókhoz Pánczél Petra újságíró, lapunk munkatársa írta. A kiadványt a városi könyvtárban Megyeri Anna történész-főmuzeológus, a Göcseji Múzeum munkatársa mutatta be az érdeklődőknek.

Zalaegerszeg és Göcsej fotográfusának, Serényi Árpádnak az élete és munkássága elevenedett meg a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén.A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen Megyeri Anna történész (Göcseji Múzeum) mutatta be a fotós városról készült legfontosabb felvételeit.

A Tanácsköztársaság 100. évfordulója apropóján rendezett tudományos ülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében megtartott konferencián – melyen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt – főleg a Zala megyei események (beleértve Lendvát is) kerültek fókuszba, de némi dunántúli kitekintésre is sor került.

Néhány, a 20. század elején élt középosztálybeli család mindennapjai, valamint utcaképek, szőlőhegyi hajlékok, de az I. világháború időszakából származó pillanatképek is szerepelnek azokon az üvegnegatívokon, melyek a Göcseji Múzeum és a Fortepan együttműködésének köszönhetően a közelmúltban kerültek digitalizálásra. A korabeli fotók egy része az Index internetes portál magyarországi megyéket bemutató sorozatának részeként debütált a hétvégén.

Tíz millió katona, és ugyanennyi személyi áldozat, közel 3,5 millió besorozott férfi az Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Áldozatok, árván maradtak, hadifoglyok és hiánygazdaság. A következményeket még hosszan lehetne sorolni. Száz évvel ezelőtt ért véget az első világháború, melynek négy esztendeje az addigi történelem egyik legszörnyűbb katasztrófája volt.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából szervezett tudományos emlékülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében rendezett konferencián tíz zalai születésű, az 1848-49-es szabadságharcban aktív szerepet vállaló főtiszt életéről esett szó.