2021.09.28., kedd - VencelZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Petőfi elszökött egy Liszt-koncertre

2021. március 15. hétfő, 13:09
Szerző: Pánczél Petra
Megszokott dolog, hogy Március 15-e környékén a történelmi visszatekintések és a témába vágó szavalatok mellett mindig előkerül a Kossuth-nóta és a Nemzeti dal Tolcsvay László féle (immár 53 éves) zenei feldolgozása is. Utóbbit persze az elmúlt évtizedekben sokan és sokféleképpen áthangszerelték, újragondolták, ám az alapmotívumai változatlanok.

Zongoramű a 19. század nagyjairól

Az ünnep kapcsán most leginkább arra kerestük a választ, hogy vajon túl lehet-e lépni a már jól ismert „Kossuth Lajos azt üzente…” és „Talpra magyar…” kezdetű dalokon. Vagyis: van-e olyan zenemű, ami méltó az ünnephez, ám valamiért ritkán esik róla szó és elvétve kerül be a megemlékezések repertoárjába.

Ladvenicza Éva (Forrás: erkelkorus.hu)

Ladvenicza Éva karnagy, ének-zene tanár érdeklődésünkre szinte gondolkodás nélkül azt felelte, hogy a jeles alkalomra Liszt Ferenc egyik kevéssé ismert zongoraművét ajánlaná a legszívesebben. A „Magyar történelmi arcképek” című zongorasorozat tulajdonképpen egy panteon. Liszt a magyar történelem, azon belül is a 19. század nagy alakjainak – így Petőfi Sándornak, Széchenyi Istvánnak, Deák Ferencnek, Eötvös Józsefnek, Vörösmarty Mihálynak és Mosonyi Mihálynak – állított emléket. 

- Egy ünnephez méltó, felemelő, ugyanakkor közérthető zongoradarabról van szó. Zeneileg nem bonyolult, inkább egyszerű motívumokra épül. Annak idején nem is fogadta túl jól a kritika és a zenei közeg, mert Liszttől valami komolyabb, súlyosabb, virtuózabb művet vártak. Pedig ez az 1885-ben véglegesített sorozat egy utolsó nagy emlékállítás a 19. század nagyjainak. Azokat a nagyformátumú személyiségeket „komponálta bele” a zongoraműbe, akikkel Liszt maga is személyes kapcsolatban állt; akiket kedvelt és nagyra tartott – fogalmazott a karnagy.

Liszt egy zongoramű-sorozattal emlékezett meg a 19. század nagyjairól

Hozzátéve: a sorkatonai szolgálatát töltő Petőfi Sándort például 1840. februárjában megbüntették a katonaságnál, mert engedély nélkül távozott Liszt soproni koncertjére. Széchenyihez és Eötvöshöz baráti kapcsolat fűzte a komponistát, Vörösmarty pedig ódában köszöntötte Lisztet. Érthető, hogy ilyen személyes kapcsolatok után a zeneműben a gyász, a tragédia kap hangot.

- Sajnálatos, hogy ez a zenei arcképcsarnok kevéssé ismert. Ahhoz képest, hogy 1885-ben készült (bár egyes részei ennél is korábbiak), nyomtatásban csak 1956-ban jelent meg. Személy szerint szívesen ajánlom a zenekedvelőknek, de akár a pedagógusoknak is, hogy alkalomadtán játsszák le a diákoknak, mintegy érdekességképpen. Liszt zongoradarabja az Interneten megtalálható, így bárki bármikor hozzáférhet.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK