Az egyházi év adventtel kezdődik

– Mit jelent pontosan az egyházi év?

– Bizonyára sokan meglepődnek azon, hogy az általánosan használt „időszámítás” mellett létezik egy ettől eltérő beosztású évkör is. Az egyházi évben a liturgikus időszakok alapján ünnepeljük hitünk valamennyi nagy eseményét. Az egyházi év adventtel kezdődik, amely körülbelül 4 hétig tart. Idén advent 4. hete is szinte egy teljes hét lesz, hiszen december 24. péntekre esik. Ekkortól van a karácsonyi időszak, amely január 6-ot, Vízkeresztet követő vasárnapig, vagyis Jézus megkeresztelkedésének az ünnepéig tart. Ezt követi a farsang hamvazószerdáig. Hamvazószerdától a húsvét előtti szerdáig van a nagyböjt időszaka. Nagycsütörtökkel kezdődik a szent Háromnap. Majd a húsvéti időszak hét héten keresztül tart, Pünkösdig. A Pünkösd utáni rész az évközi idő, egészen adventig. Ehhez a fajta év végéhez érkeztünk meg most, november végén. Így zárul be a kör. Ezt nevezzük liturgikus évnek, vagy egyházi évnek.

Molnár János (Fotó: ZalaMédia archív/Bánfi Kati)

– A polgári év vége és az új esztendő első napja hangos, mulatozós jellegű. Az egyházi év kezdetének mi a szokásrendje?

– Ünnepélyes ez is, bár itt nem annyira a hangos ünneplésen, hanem a bensőségességen van a hangsúly, ezzel tud hatni az emberre. Az adventi időszakot átlengi a várakozás csodája. A hajnali szentmisék különlegessé teszik és megszentelik a napokat. A megszokottól eltérő, kora reggeli időpont, a még sötétben lévő reggel 6 óra, amikor kezdődik a szentmise. De amire véget ér az istentisztelet, már fény dereng, és erre a felébredt fényre léphetnek ki a hívek a templomból. Rorate misének is szokták hívni ezeket az alkalmakat, mert hagyományosan elhangzik az az ősi ének, aminek a latin szövege így hangzik: „Rorate coeli de super”, vagyis harmatozzatok egek felülről! Ezek a szavak arról szólnak, hogy Jézus Krisztus eljövetelét várjuk vagyis, hogy megszülessen a Messiás. Az adventi koszorún sorra meggyulladó gyertyák egyre több fényt hoznak a sötétségbe. A hideg télben a pici gyertya lángja jelképezi a tűz forróságát. Az advent szimbolikája meg tudja ragadni a mai embert is.

– Az egész advent a karácsony megünneplésére készít?

– Az advent szó jelentése: úrjövet. Így tehát az Úr érkezésére várunk. Hármas eljövetelről szoktunk beszélni: Az első 2000 évvel ezelőtt volt, amikor már eljött hozzánk; a második pedig az ún. végidei eljövetele, amikor mindenki előtt nyilvánvaló lesz Jézus hatalma és dicsősége. Adventben az első eljövetel ünnepére, a karácsonyra várakozunk, de várjuk a második eljövetelt is. A szentírás szakaszai mindkettőre utalnak advent idején. És van még a kegyelmi eljövetel, ami minden szentmisében jelenvalóvá válik.

– Említette a roráte miséket, de milyen szimbolikája van még adventnek?

– A lila, mint a bűnbánat színe, amelyet advent harmadik vasárnapján felvált a rózsaszín, vagyis az örvendezés színe. A bűnbánattartás egyik része lehet a böjt is. Nevezhetjük ezt az időt „kisböjtnek”, ha a húsvétot megelőző a nagyböjt. A visszafogottságot jeleníti meg az is, hogy az oltár díszítése is szerényebb és a miséken az orgona is visszafogottabban szólal meg. Szokásban van még a Szent Család járása, amikor karácsony előtt kilenc napon át családok látogatják meg egymást, tovább adják, „szállást adnak” a Szent Családot ábrázoló képnek és közösen készülődnek. A gyermekek szívesen készítenek adventi kalendáriumot, amely segít az időt kegyelemként megélni.

– Sokan vesznek részt az éjféli misén szenteste, de kevesen tudják, hogy szilveszter éjjel is mód van imával zárni a polgári évet is, például a Mária Magdolna templomban ilyenkor is van éjféli mise. 

– Nálunk, a Kertvárosban szilveszter délutánján 16 órakor van év végi hálaadó szentmise és közös imádság. Van, mit megköszönnünk az idei évben is. Ezután mindenki ünnepel odahaza, majd éjfélben közös imádságra, az Egyház hivatalos imájára, zsolozsmára várjuk a híveket. Sokan el sem tudják képzelni, hogy milyen meghitt, hogy imádsággal hagyjuk magunk mögött az óévet és lépünk át az új esztendő első perceibe.

– Az egyházban szoktak tematikus időszakokat is meghirdetni. Mire helyezik a hangsúlyt az új egyházi évben?

– Valóban vannak ilyen tematikus évek, miként például az idei esztendőben december 8-ig tart a Szent József-év. 150 évvel ezelőtt nyilvánították Szent Józsefet az egyetemes egyház őrévé. Ez volt idén az apropó, hogy kérjük Szent József pártfogását családjainkra és egész egyházunkra. És ezzel párhuzamosan futott az ún. Amores Laetitia Családév, hiszen öt éve jelent meg Ferenc pápa azonos című írása a családokkal kapcsolatban. Idén a Szinódus kerül a figyelem középpontjába, amelyben a pápa minél többeket be szeretne vonni egy közös gondolkodásba arról, hogy miként élje meg az egyház a küldetését, miként tudná még jobban megszólítani az embereket és közelebb vinni őket Istenhez.