A régészeti leletektől az Erika írógépig

Virtuális kiállításon a legújabb tárgyak

A kiállítás nyitóoldala

2021-ben a Covid-világjárvány nem tette lehetővé az intézmény számára, hogy megrendezzék a kultúra napi konferenciát. Annak ellenére, hogy lassan egy éve bezárt a múzeum, a színfalak mögött azért intenzíven folytatódott a munka. Ennek eredményeit egy virtuális kiállításon tekinthetik meg a múzeumbarátok - tájékoztatott Szényi Krisztina sajtóreferens.

Frimmel Gyula: Hébérező. (A felső sarokban az eredeti Izsák fotó látható.)

A gyűjtőtevékenység a múzeum legfőbb feladatai közé tartozik, forrásait régészeti feltárások, célzott vagy alkalmi vásárlások, ajándékozások egyaránt képezhetik. A kiállítás az előző év legfontosabb szerzeményeit és a hozzájuk fűződő rövid történeteket, leírásokat tartalmazza. A most bemutatott, különböző méretű, korú, stílusú emlékek a múzeumi munka változatosságát is illusztrálják. A "Gyűjteményeink gyöngyszemei 2020" című virtuális kiállítás (mely a múzeum Facebook oldalán található linkről érhető el) a képzőművészeti, a történeti, a régészeti és a néprajzi gyűjtemény legújabb darabjait tárja a közönség elé. De, a skanzenben lévő Hencz-malom felújításáról is találnak érdekességeket a "látogatók".

A képzőművészeti gyűjteményt gyarapítja többek között idősebb Frimmel Gyula (1894-1979) zalaegerszegi tanító, festőművész egyik olajfestménye, mely Izsák Gyula korabeli fotója alapján készült. A Hébérező című képen egy jellegzetes zalai szőlősgazda figuráját festette meg az alkotó. A korábbi tulajdonosa értéktelennek találta a festményt, ezért kidobásra szánta; a „megmentő” a hulladékból emelte ki a festményt és ajánlotta fel a múzeumnak megvételre.

Kelta dobókocka

A régészeti gyűjtemény is izgalmas leletekkel gyarapodott. A tesztpálya területéről előkerült, Zalaegerszegi Vénusz névre keresztelt 6500 éves női idol, tavaly országos sajtóvisszhangra talált. Kevesebb szó esett viszont arról az agancsból készült, kelta korból származó dobókockáról, melyre Nemesrádó mellett bukkantak rá a múzeum régészei. Azt, hogy milyen játékhoz használták őket, nem tudni pontosan. Léteznek olyan elképzelések is, hogy a kockákat jósláshoz is használhatták. A kelták játékszenvedélyéről a római történetíró, Tacitus is megemlékezett Germania című munkájában. Eszerint a kelta férfiak olyan szenvedélyesen kockáztak, hogy akár a személyes szabadságukat is képesek volt eljátszani.

Erika írógép

Az újabb kori emlékek egyik népszerű darabja a történeti gyűjteménybe került, mechanikus szerkezetű, Erika márkájú írógép, melyet a Német Demokratikus Köztársaságban gyártottak. Nevét a drezdai írógépgyáros, Bruno Naumann unokájáról kapta. Ezen a néven 1910-től gyártottak hordozható írógépeket. 1945 után a Siedel és Naumann cég gyára az NDK-ba került és államosították, de az Erika márkanév megmaradt. A tárgy érdekessége, hogy nem most került a múzeum birtokába, azonban mostanra vált történeti értékké. Az írógépet a Göcseji Múzeum vásárolta még az 1980-as évek elején, ráadásul épp a történeti osztályon használták egészen addig, míg át nem tértek a számítógéphasználatra.

A virtuális tárlat az alábbi linken érhető el:

https://museumapgallery.hu/index.php/kiallitasok/item/159-gyujtemenyeink-gyoengyszemei-2020?fbclid=IwAR0BgtSpZFsPfwbqmc0flEv4kuyYlTJK8V6yryEI7k_BVXvu7qy1VF68lps