Hónap műtárgya és Múzeumi esték

Folytatódnak az ismeretterjesztő sorozatok

A legyező vázát sötétbarna márványos mintázatú celluloid küllők adják, amiket sötétbarna vékony szalaggal fontak össze. A végén két kis fém szegeccsel felerősített, mozgatható fül látható. Erre kötötték a fekete fonálból sodrott szárat a három szálból fonott karikával, és a selyemfonalból készített bojttal. A műtárgyleírásból az is kiderül, hogy milyen etikett tartozott a legyező használatához. A maga idejében ugyanis kommunikációs célokat szolgált: különbözőképpen tartva, mozgatva, zárva vagy szétnyitva érzelmeket közvetítettek vele használóik. Leginkább a férfiak felé.

A vitrinbe a legyezőn kívül egy szintén 19. századi, báli „tánczrendet” is kiállítottak. A kis kártya jól reprezentálja, hogy a korszakban milyen típusú zenékre szórakoztak a fiatalok (többek között csárdás, tipegő, keringő, polka szerepel a sorban). A tárgyakat Dömötör Andrea gyűjteménykezelő (képünkön) helyezte el az üvegszekrénybe.

Szényi Krisztina, a múzeum sajtóreferense lapunkat arról is tájékoztatta, hogy január végétől egy kilencrészes előadássorozatot indított útjára az intézmény. A Múzeumi esték című rendezvénynek két fő tematikai egysége van, az egyik Göcsejre, a másik pedig a magyar történelem vitatott személyiségeire fókuszál. A sorozat első előadása január végén a néptáncról szólt. A következő összejövetelre február 10-én kerül sor, ahol dr. Hermann Róbert történész Görgei Artúrról tart előadást. A továbbiakban szó lesz még a zalai/göcseji paraszti táplálkozásról, a szőlészetről, az erdők-mezők állatairól, valamint Károlyi Mihály, Horthy Miklós, Kádár János és Tisza István megítéléséről, történelmi szerepéről.

Az előadásokon nemcsak személyesen lehet részt venni, hanem a múzeum Youtube-csatornáján is követhető az esemény. A részletes programról az intézmény honlapján és Facebook-oldalán olvasható több információ.