30 éves a városi újság

Legközelebb kb. húszan voltunk, és mindenkinek nagyon tetszett a Frimmel Gyula grafikusművész által készített „Egerszeg” fejléc és a kialakított forma is. A formához persze tartalom is kellett: mit vállaljon fel, kihez szóljon, egyáltalán milyen legyen egy lokálpatrióta városi újság a 80-as évek végén, egy évvel a rendszerváltozás előtt. Izgalmas mindennapok következtek. (A lap kiadására létrejött az Egerszeg Kft., melynek tagja volt a Városi Tanács, a VMK, a Zalai Nyomda, a SZÜV és a Hevesi Sándor Színház. Ők adták össze az induláshoz szükséges pénzt.)

 1989. április 27-én jelent meg az Egerszeg

Az első lapszám 1989 áprilisában

A régi hatalom már nem, az új, szárnyaikat bontogató „ellenzéki szervezetek” pedig még nem voltak olyan helyzetben, hogy erőteljesen beleszóljanak egy új sajtóorgánum létrehozásába. (Ideális időszak az ilyen, a szerkesztőségek számára!) A késő esti egyeztetéseken (melyek egyikén végül vállaltam a felelős szerkesztői munkát) megállapodtunk a legfontosabb kérdésekről. Mint például: a városi közélethez városi nyilvánosság kell. Nem könnyű az eligazodás most, támaszokra, kapaszkodókra van szükség. Elképzeléseinket, gondjainkat ki kell mondanunk, meg kell osztanunk egymással, hogy ezután egyetértést találva, közösen munkálkodhassunk. Kötelességünknek éreztük a különböző vélemények közreadását és az volt a célunk, hogy a város lapja jusson el minden egerszegi családhoz.

1989 tavaszán, nyarán az országos eseményekhez képest is izgalmas dolgok történtek Zalaegerszegen, így az újság (április 27-i) megjelenését követően szinte alig bírtuk fogadni a kéréseket. Sorra alakultak a civil-és ellenzéki szervezetek, akik szerették volna elképzeléseiket, céljaikat eljuttatni az állampolgárok felé. (Akkor még az MSZMP volt a legnagyobb párt, de megjelent már az MDF, május 2-án megalakult a helyi SZDSZ csoport, létrejött a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete, bontogatta szárnyait a Fidesz, a KDNP, és a kisgazdák is. A változtatást és a jövőt szinte minden szervezet másképpen képzelte, csak egy dolog volt közös: az MSZMP-nek és Kádár Jánosnak mennie kell!  Élmény volt hallgatni az újonnan alakuló zalaegerszegi szervezet vitaestjeit, ahol kiderült, sokan gondolkodnak modellváltásban, rendszerváltás helyett. Nem nagyon tudták elképzelni, hogy az MSZMP-nek egyszer csak tényleg vége lesz.

Városi újság 1995-ben

Igen… mivel a megyei napilap ekkor még erősen az MSZMP pártirányítása alatt működött, az Egerszeg adott nyilvánosságot a politikai, közéleti kérdéseknek, történéseknek és mutatta be az ellenzéki (országos és helyi) politikusokat. Sok mindenben megelőzte a város az országos folyamatokat. Így az akkori MSZMP megyei első titkárának országgyűlési képviselői visszahívása (MDF javaslatra), mely azt eredményezte, hogy a pártpolitikus lemondott, és id. dr. Marx Gyulát egy időközi országgyűlési képviselőválasztáson (támogatta az MDF és a Zalaegerszegi Ellenzéki Választási Koalíció) 59,1 százalékkal képviselőnek választották.  Szinte elsőként alakult meg a Zalaegerszegi Reformkör; a baloldali szervezet inkább hasonlított egy ellenzéki párthoz, mint a hatalmon lévő szervezethez. Ők baloldali rendszerváltóknak hívták magukat, amiben volt is igazság, ugyanis az akkori hatalmat belülről bontották meg, kényelmesebb helyzetet teremtve így az ellenzéknek.

Országos politikusok is szép számmal látogattak a városba. Csak néhány közülük: Pozsgay Imre államminiszter, Kőszegh Ferenc, ifj. Rajk László (SZDSZ), Csengey Dénes költő, az MDF alapító tagja, akinek első zalai interjúja az Egerszeg-ben jelent meg. (Na, ezért kaptunk egy ejnye-bejnyét.) Ugyanis a három „CS” betűs író-politikus, Csengey, Csoóri, Csurka akkoriban tiltólistán volt.  Orbán Viktor is nekünk adott először interjút egy 89-es itt tartózkodása idején. (Ezért sem néztek ránk szépen.)

De a legnagyobb dobás június végén következett be. Az országban elsőként Zalaegerszegen bomlott fel az MSZMP és vették át az irányítást a reformkörösök. Az akkori Ságvári-gimnáziumban hajnali 4 órakor ért véget a megyei pártértekezlet. Hogy ennek mekkora volt a hordereje jelzi, hogy az éjszaka folyamán megérkezett Budapestről Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és arról győzködte a jelenlévő újságírókat, hogy véletlenül se írjunk olyant, hogy „megbukott”, fogalmazzunk inkább úgy, hogy „új pártmodell született”. Hát ez ugye, nézőpont kérdése… De valahol mégis csak buktak egy páran, és ezt az érintettek is jól tudták.

... és napjainkban

Persze a politikai, közéleti írások mellett foglalkoztunk „üdítő” témákkal is. Például, mikor lesz sétálóutca a Kossuth Lajos utca, hogyan fejlessze a város a Gébárti-tavat, ki költözzön a pártbizottság épületébe, jó-e ha megszűnik a munkásőrség, milyen legyen a város új címere. De, a csúcs egy hozzánk érkezett levél volt: igaz-e hogy újra lesz nyilvánosház a Síp utcában? Villanások, címek, emlékek, dokumentumok, fotók: 1989 – egy városi lap, induló éve harminc évvel ezelőtt. Hosszú idő…

Aztán a folytatás a 90-es évektől napjainkig… Egerszegből ZalaEgerszeG (változó forma, új kiadó). Az újság mindig magántulajdonban volt, de kezdettől fogva támogatta és támogatja a városi önkormányzat, függetlenül attól, milyen politikai színezetű volt a képviselőtestület összetétele. Köszönet továbbá a helyi civil szervezeteknek, gazdasági vállalkozásoknak, hogy segítették és segítik a lokálpatrióta városi lap megjelenését.  Mert a zalaegerszegi közélet szereplői, ha nem is értettek, vagy értenek egyet mindenben, Zalaegerszeg fejlődése és az itt élők boldogulása a legfontosabb számukra.

Mint ahogy számunkra is.