Emlékezés az aradi vértanúkra 175 év távlatából

Példaképek ők, akiknek a becsületén soha folt nem esett

Bali Zoltán alpolgármester mondott köszöntő beszédet az 1931-ben közadakozásból állított szoboregyüttesnél.  Az őszi elmúlás és a levert szabadságharc leggyalázatosabb tettét állítja párhuzamba Ady verse, az Október 6. Ebből idézve adott keretet tisztelgő szavainak az alpolgármester. Beszédében kitért azokra a lehetőségekre, melyben a szabadságharc alatt reménykedtek eleink, majd a bukást követő gazdasági és közjogi fejlődés megakadására, melynek hatásai a mai napig érezhetők. Kitért az illegitim uralkodó Ferenc József és Haynau bosszújára, a Bach-korszak nehéz időszakára. 

- Kik is voltak az aradi vértanúk? Aktív vagy kilépett császári tisztek, akik különböző ranggal, származási háttérrel és különböző szintű magyar nyelvismerettel rendelkeztek. Ami közös volt bennük az a tisztesség és, hogy sikeres hadvezérek voltak (Lázár Vilmos ezredesi fokozatban vezetett hadtestet, a többiek valamennyien tábornokok voltak). Ez utóbbi irigységet és gyávaságot keltett, ezért nem kerülhették el a sorsukat. A kivégzés napja sem véletlen, a III. Bécsi forradalom leverésének egy éves évfordulója. Négyen golyó általi, a többiek kötél általi halált haltak. Majd közszemlére tették a holtakat, ruhájuktól megfosztva, mely a hóhért illette – mondta az alpolgármester. – Más magas katonai beosztású személyeket is kivégeztek ezekben a napokban, például gróf Batthyány Lajost Budapesten.

Elfeledkezett az utókor a 14. és 15. mártírról Lenkey Jánosról és Kazinczy Lajosról (Kazinczy Ferenc fia). Mi pedig külön főhajtást teszünk a zalai mártír, Csány László táblabíró, miniszter élete és munkássága előtt. Október 15-én végezték ki, utolsó szavai ezek voltak „Hazámért ezt is szívesen!” És a legendák sohasem halnak meg. Bár a császári hadvezetés és Haynau mindent megtett, hogy hamisítsa a történteket, a nép imádkozott, gyászolt, versekben, szájhagyomány útján éltette a mártírokat, akikről tilos volt megemlékezni a Bach korszakban.

A vértanúk nevét máig köztéri alkotások őrzik. Példaképek ők, akiknek a becsületén soha folt nem esett és a bitó árnyékában is szikla szilárdan hittek a szabadságban – fogalmazott. Bali Zoltán még megjegyezte, a Kovács Károly Városépítő Program keretében hamarosan megújul a Csány téri szoboregyüttes és annak környezete. 

Az ünnepi műsort a 140. éves jubileumot ünneplő Csány-technikum diákjai adták. Király Krisztina tanárnő felkészítésével letisztult egyszerűséggel, megható módon idézték fel a vértanúk alakját, tragikus végzetét. 

A rendezvény koszorúzással zárult. A sorban elsőként Balaicz Zoltán polgármester, Vigh László országgyűlési képviselő és dr. Sifter Rózsa főispán helyezte el a tisztelet koszorúit.