Megemlékezés

Az Október 6. téren lévő II. világháborús emlékműnél csendes főhajtással és gyertyagyújtással emlékeztek meg tegnap a 78 évvel ezelőtti tragédiára, a doni áttörésre, a második magyar hadsereg tragikus vereségére és az áldozatokra.

Közlekedési balesetben elhunyt társaikra emlékeztek a zalai motorosok. Az emléküket szolgáló, 2008-ban állított kopjafát az idén nyáron helyezték át a Zrínyi útról a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum területére. Így a zalai motorosok mellett a múzeum dolgozói és a balesetmegelőzésben érintett rendőrök és polgárőrök is résztvevők voltak a megemlékező rendezvényen.

Hatvannégy éve született és nyolc éve hunyt el Fischer György szobrászművész. Az alkotóra az Eötvös közi Országépítő szobránál emlékeztek meg barátai, tisztelői, pályatársai. Az eseményt a közelmúltban alakult Fischer György Emléktársaság szervezte.

Hatvannégy esztendővel ezelőtt, ezen a napon tiporták el az 1956-os forradalmat. November 4-e 2013 óta nemzeti gyásznap, amikor a forradalom és a szabadságharc áldozataira emlékezik az ország.

A közelmúltban jött létre a Fischer György Emléktársaság azzal a céllal, hogy a nyolc éve elhunyt Munkácsy-díjas szobrászművész köztéri alkotásait figyelemmel kísérjék.

Csendes és szűkkörű megemlékezést tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulója alkalmából az Ady utcai 56-os emlékműnél. Az eseményen a városvezetőkön kívül részt vett Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, valamint a POFOSZ és az ’56-os Hagyományőrző Egyesület képviselői.

Festményavatással és ünnepi koszorúzással is tisztelegtek a városban Deák Ferenc születésének 217. évfordulója előtt. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság aulájában csütörtökön helyezték el Buday Mihály festőművész Deákról készült új portréját.

Zalaegerszegen a hagyományokhoz híven, a Csány-szobornál emlékeztek meg az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom aradi vértanúról és a Pesten ugyanezen a napon kivégzett első felelős magyar miniszterelnökről, gróf Batthyány Lajosról.

Keresztury Dezső születésének 116. évfordulójára emlékeztek a róla elnevezett belvárosi téren. A koszorúzással egybekötött ünnepséget a hagyományokhoz híven a zalaegerszegi Keresztury Emlékbizottság szervezte. Az eseményen a szervezet elnöke, Szemes Béla köszöntötte az egybegyűlteket.

A holokauszt 76. évfordulójára emlékeztek a zalaegerszegi zsidó temetőben. A koronavírus némiképp módosította az ilyenkor szokásos programot, hiszen a zsinagóga helyett most csak szabadtéren emlékezhettek meg a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tagjai – a társegyházak képviselőivel, valamint a városi és a megyei önkormányzat vezetésével közösen – a megyeszékhelyről elhurcolt mártírokról.

A Zalai Polgári Körök Egyesületében már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a gondolat, hogy más megyei jogú városokhoz hasonlóan Zalaegerszeg is állítson emléket II. Rákóczi Ferencnek. Állami támogatással, illetve az évenként megrendezésre kerülő polgári estélyek bevételéből valósulhatott meg az elképzelés: pénteken felavatásra került a fejedelem mellszobra (Béres János alkotása), a róla elnevezett utcában.

Rédicsen, a kettészakított Zala megye jelenlegi határán, a magyar–szlovén határátkelőn megemlékezést tartottak június 4-én a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Az ünnepség, amelyen lakosok, polgármesterek, városi és megyei közintézmények vezetői voltak jelen, harangszóval kezdődött. Ahogy száz évvel ezelőtt is megkondultak a harangok a történelmi Magyarországon.

Országzászlót avattak Zalaegerszegen, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. A Bajcsy-Zsilinszky téren felállított, a magyarság szabadságküzdelmeinek emléket állító új köztéri elem, az egykori felszabadulási emlékmű helyére került.

Bödeháza szentistvánlaki falurészében emlékkövet avattak a nemzeti összetartozás szimbólumaként a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Az emlékkő az 1910-ben állított kereszt szomszédságában fekszik, ott, ahol eredetileg húzódott volna a trianoni határ Magyarország és az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Állam, a későbbi Jugoszlávia között.