2023.01.28., szombat - Károly, KarolaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Emlékezés az elhurcoltakra

2022. június 13. hétfő, 18:13
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
1944. május-júniusában több mint háromezer környékbéli zsidó származású lakost tartottak fogva a zalaegerszegi gettókban, majd hurcoltak el július elején haláltáborokba. Közülük 1221-en a megyeszékhely polgárai voltak.

A zalaegerszegi gettókból háromezer főt vittek el

A 78 évvel ezelőtti eseményekre vasárnap emlékezett meg a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség az egykori zsinagóga épületében. A város önkormányzatának részéről Gecse Péter alpolgármester, a megyei önkormányzat képviseletében pedig Pácsonyi Imre alelnök vett részt a rendezvényen.

Virágh Judit meggyújtja az emlékezés gyertyáját

Az emlékezés gyertyáinak meggyújtását követően a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke, Virágh Judit mondott beszédet. Mint hangsúlyozta: a második világháború időszakában, és azt megelőző években a magyar társadalom kilökte magából szüleinket, nagyszüleinket, rokonainkat, barátainkat, csak azért mert zsidó származásúak voltak. A soá sajnos ma is időszerű, mert a fenyegetettség nem múlt el. Jelzi ezt az is, hogy szerte a világban, de itt a városban is gyakran érik rongálások a holokausztemlékműveket, zsidó imaházakat. Márpedig az emlékművek az elveszett ősök, rokonok életét őrzik – fogalmazott.

Hozzátette: Zalaegerszeg utcáit járva ma is számos olyan házat találunk, ahol egykor zsidó polgárok, családok élték hétköznapi életüket; ami épp úgy telt, mint a többi emberé. Maximum ők más templomba jártak. 1221 zalaegerszegi lakost vittek el haláltáborokba 1944 nyarán. Nem tudjuk mit követtek el, miért kellett sárga csillagot viselniük és meghalniuk? Vannak, akik tagadják, hogy mindez megtörtént. De nem engedhetjük meg, hogy az embertelen pusztítás feledésbe merüljön – mondta az elnök.

A holokauszt ma is velünk él a nemzetben, a hiányban. A cél, hogy szembenézzünk a múlttal; mert a zsidók tragédiája egyúttal a magyar nemzet tragédiája is – fogalmazott Gecse Péter. Az alpolgármester beszédében kiemelte: a mi felelősségünk hinni a békében, és tenni érte. A város idén ünnepli első írásos említésnek 775. évfordulóját, és minden ősünk tette, munkája szükséges volt ahhoz, hogy idáig eljussunk. Mindezt nem feledhetjük, ahogy egymás emberi méltóságának tiszteletben tartását sem.

Radnóti Zoltán mondott beszédet

A rendezvényen részt vett Radnóti Zoltán főrabbi, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos az emlékezés, de az is, hogy ne csak egy múltbéli tragédia révén határozza meg magát a zsidóság. Hiszen vallása, kultúrája és a zsidó polgárok tettei ennél sokkal régebbi múltra tekintenek vissza. Rabbiként pedig számára a jövőbe tekintés is fontos.

Kereskedők, orvosok, ügyvédek, nagyvállalkozók, tanítók de munkanélküliek is voltak a századelő zalaegerszegi zsidó lakosai között. A megyeszékhelyi dr. Boschán Gyula személyében pedig Magyarország leghosszabb ideig praktizáló ügyvédjét tisztelhetjük. 97 éves volt, amikor deportálták. „Tanuljatok és tanítsatok, így lehetünk méltók az elhurcolt testvérekhez. A tanulásban való megnyugvás és megbékélés fontos nemcsak a zsidók, hanem minden ember számára. Ez az ország érdeke is” – fogalmazott a főrabbi.

A gyászmegemlékezésen zongorajátékával közreműködött, és köszöntőt is mondott Paul Gulda zongoraművész, az osztrák REFUGIUS egyesület elnöke. A rendezvénysorozat koszorúzással zárult, majd a résztvevők az izraelita temetőbe vonultak, hogy ott helyezzék el az emlékezés köveit.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK