holokauszt

A roma holokauszt áldozataira emlékeztek pénteken a zalaegerszegi vasútállomás falán elhelyezett emléktábla előtt. Hetvenkilenc évvel ezelőtt 1944. november 3-án közel nyolcszáz zalai romát vittek el vonaton előbb a komáromi gyűjtőtáborba, majd Auschwitzba, koncentrációs táborba, ahonnan keveseknek adatott meg, hogy hazatérjenek.

Minden évben feltesszük a kérdést, miért? Akik itt maradtak, tisztában voltak vele, hogy mi történik ismerőseikkel a haláltáborokban? Gondoltak rájuk, miközben elvették mások vagyonát, beköltöztek házaikba?

A holokauszt magyarországi emléknapja (április 16.) alkalmából egy tóravért és egy tóramutató került a hónap műtárgyaként a polgármesteri hivatal aulájában látható vitrinbe, a Göcseji Múzeum jóvoltából.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban is hozzáférhető már a Vizuális Történelmi Archívum, mely a világ legnagyobb olyan gyűjteményének számít, ami a népirtások túlélőinek és szemtanúinak visszaemlékezéseit tartalmazza.

Két Genfben élő magyar férfi találkozik egymással a svájci városban az ezredforduló környékén. Gyorsan kiderül: mindkettőjük zalaegerszegi kötődésű, zsidó származásuk miatt pedig mindegyikük családjának van némi köze a 20. század tragikus eseményeihez. A holokauszthoz, az 1956-os forradalom bizonytalan időszakához, de az emigráció kérdéséhez is. Nem csoda, hogy hamar összebarátkoznak.

1944. május-júniusában több mint háromezer környékbéli zsidó származású lakost tartottak fogva a zalaegerszegi gettókban, majd hurcoltak el július elején haláltáborokba. Közülük 1221-en a megyeszékhely polgárai voltak.

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) Zala megyei tagozata május 8-án megemlékezett a győzelem napjáról, vagyis a 2. világháború befejezéséről. Arról a napról, amikor a náci Németország hadserege letette a fegyvert a szövetségesek előtt.

A holokauszt magyarországi áldozatainak közelgő emléknapja alkalmából a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Zrínyi Miklós Gimnázium szervezésében azokra a fiatalokra emlékeztek, akik 1944-ben a deportálások áldozatai lettek, így tanulmányaikat soha nem fejezhették be.

A holokauszt nemzetközi emléknapján, vagyis január 27-én debütált a hazai mozikban az Anne Frank – Párhuzamos történetek című olasz dokumentumfilm, mely a Béke Shalom Magyar – Izraeli Baráti Társaság zalaegerszegi szervezetének jóvoltából a helyi Art Moziba is eljutott.

Egy zalaszentgróti házaspár a közelmúltban vásárolt házuk udvarán felújítást végzett. A munka során a föld alól egy trezor került elő, benne különleges tárgyakkal – tájékoztatta szerkesztőségünket a Göcseji Múzeum kommunikációs munkatársa, Szényi Krisztina.

1221 zalaegerszegi lakos halt meg koncentrációs táborokban az 1944-es deportálásokat követően. Összesen 375 helyi családot érintett a tragédia. Június 6-án, a holocaust 77. évfordulója alkalmából a megyeszékhelyi zsidó temetőben emlékeztek meg mindazokról, akik elszenvedték a borzalmakat; legyenek áldozatok, túlélők, vagy leszármazottak.

A holokauszt 76. évfordulójára emlékeztek a zalaegerszegi zsidó temetőben. A koronavírus némiképp módosította az ilyenkor szokásos programot, hiszen a zsinagóga helyett most csak szabadtéren emlékezhettek meg a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tagjai – a társegyházak képviselőivel, valamint a városi és a megyei önkormányzat vezetésével közösen – a megyeszékhelyről elhurcolt mártírokról.

A hagyományos gyertyagyújtással kezdődött a holokauszt 75. évfordulója alkalmából rendezett gyászmegemlékezés. A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a városi önkormányzat közös ünnepségére a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben, az egykori zsinagógában került sor.

A Holokauszt 74. évfordulója alkalmából Zalaegerszegen is gyászmegemlékezést tartottak, melyen kegyelettel adóztak annak a több mint 1200 mártír emlékének, akik a munkaszolgálat és a deportálás áldozatai lettek.

A roma holokauszt áldozataira emlékeztek Zalaegerszegen a vasútállomáson található emlékműnél. Immár tizenötödik éve helyeznek el itt, Farkas Ferenc szobrászművész alkotásánál koszorúkat, gyújtanak mécsest, miközben a túlélők is felidézik a 73 évvel ezelőtti eseményeket.

A korszak szereplői jól ismertek, legalább is országos és világpolitikai viszonylatban; a helyiek viszont kevésbé. Miért merült feledésbe a II. világháború időszakának zalaegerszegi polgármestere? Annak ellenére, hogy dr. Tamásy István elég hosszú ideig, 1936-tól 1945-ig vezette a várost.

A hagyományos gyertyagyújtással vette kezdetét vasárnap délelőtt a holokauszt 73. évfordulója alkalmából rendezett gyászmegemlékezés. A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és az önkormányzat közös ünnepségére az egykori zsinagógában, vagyis a Városi Hangverseny -és Kiállítóteremben került sor.

Hogyan zajlottak a deportálások, kik voltak az embermentők, milyen volt az élet a lágerekben - akár a foglyok, akár a tisztek szemszögéből? Hogyan működtek a hivatalos szervek, mi lett a sorsa a hazatérteknek, na és maradéktalanul megtörtént –e a bűnösök felelősségre vonása?

A magyar holokauszt színházi áldozatai címmel nyílt kiállítás a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában. A tragikus sorsú színészek, rendezők, színházigazgatók életét bemutató tablók a fővárosból érkeztek Zalaegerszegre, az Országos Színháztörténeti Múzeum és a Magyar Színházi Társaság és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség jóvoltából.