Mindenszentek és halottak napja - sokan keresik fel a temetőket

Ez a római katolikus egyház saját ünnepe, mely az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünnepből eredeztethető, illetve az egyes kultúrákban párhuzamosan él a kettő egymás mellett. Október 31-e az angolszász országokban, de egyre több más országokban is, a Halloween ünnepe, vagyis a mindenszentek előestéje. November 1. pedig a katolikusok számára az üdvözült lelkek emléknapja lett, a napot az egyház szentjeinek, vagyis mindazoknak ajánlják, akik elérték a mennyországot.

A november 2-i halottak napját ezzel szemben azoknak szentelik, akik már meghaltak, de még nem jutottak el a mennyországba. A halottak napja mintegy 3000 éves múltra tekint vissza, egészen a Kolumbusz előtti időkig; a halottak tiszteletére szolgáló mezoamerikai rituálékig. Az aztékok és más, a mai Mexikó középső részén élő emberek a halált az élet szerves, mindig jelenlévő részének tekintették. A halottak tiszteletére rendezett szertartásokon a családtagok ételt vagy más felajánlást tettek a szeretteik sírjára, hogy támogassák őket a túlvilágba vezető úton. Látható tehát, hogy a mai ünnepek több ősi kultúrából és hagyományból eredeztethetők.

A világ azámos országában szokás most is, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, amit virággal, gyertyákkal díszítenek fel. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. Akik pedig távol laknak szeretteik sírjától, a szokások szerint lakóhelyükön keresik fel a temetők keresztjét, vagyis a  "mindenki keresztjét”, hogy itt emlékezzenek meg róluk egy-egy mécsessel.