2024.06.24., hétfő - IvánZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A csillagos ég mindig okozhat meglepetést

2022. január 31. hétfő, 18:40
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
A 2022-ben várható csillagászati jelenségekről tartott online előadást Bánfalvi Péter amatőrcsillagász, pedagógus. A program a Galileo Webcast első ilyen jellegű élő adása volt. A tervek szerint a Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) Virtuális Klubja havonta legalább egy alkalommal jelentkezik majd ezen a felületen különböző témákkal.

Részleges napfogyatkozás és holdfogyatkozás is lesz idén

A Vega egyesület elnöke, dr. Csizmadia Szilárd bevezetésképpen elmondta: Bánfalvi Péter több mint ötven éve amatőrcsillagász, közel háromezer távcsöves bemutatót tartott már, és nagy tapasztalattal rendelkezik a téren, hogy egy adott időszakban, vagy esztendőben várhatón mit láthatunk az égbolton. Nem véletlen, hogy az egyesület a közelmúltban több évtizedes ismeretterjesztő munkájáért elismerésben részesítette, és a VCSE szenior tagjává választotta.

Az amatőrcsillagász online előadást tartott

A mostani előadáson olyan 2022-es csillagászati eseményekről esett szó, amik lemodellezhetők, vagyis a „kiszámítható jelenségek” kategóriájába tartoznak. Ám mint tudjuk, a csillagos ég mindig okozhat meglepetéseket – fogalmazott Bánfalvi Péter prezentációja elején. Az évszakváltásokhoz kapcsolódó eseményeken (tavaszi nap-éj egyenlőség, nyári napforduló, őszi nap-éj egyenlőség, téli napforduló) túl, szólt a bolygók és más jelenségek idei láthatóságáról és megfigyelhetőségéről is. 

Többek között elhangzott: a Merkúr láthatósága szegényes, mert közel kering a Naphoz. Már az is fontos eseménynek számít, ha megfigyelhető az égbolton; ilyenkor fényes csillagnak látjuk. 2022-ben április 29-én, augusztus 12-én és december 21-én lesz erre lehetőség az esti órákban. Ha majd júniusban feltekintünk a hajnali égboltra, egy „gyöngysort” láthatunk, hiszen a Mars a Merkúrral, a Vénusszal és a Jupiterrel egy sorba rendeződve jelenik meg. Július 13-án pedig a Mars és a Vénusz lesz szoros együttállasban.

Bánfalvi Péter (ZalaMédia archív/Fotó: pP)

Az amatőrcsillagász az elmúlt tíz év megfigyelései alapján azt mondta, hogy az óriásbolygók láthatósága fokozatosan egy-egy hónappal hátrébb csúszik az év során. Emiatt lassacskán eljutunk odáig, hogy például a Jupiter nyaranta alig lesz megfigyelhető az égen. A legtávolabbi, szabadszemmel még látható bolygó az Uránusz, ami januártól márciusig az esti óráktól figyelhető majd meg kedvező fény- és időjárási viszonyok mellett. A feltűnően kék korongjának látványához azonban már egy legalább 10 centiméter átmérőjű távcsőre van szükség.

Bánfalvi Péter arról is beszélt, hogy idén lesz két részleges napfogyatkozás. Az április 30-i Magyarországról sajnos nem látszik, az október 25-i viszont itthonról is megfigyelhető (kizárólag megfelelő védőszemüveggel, vagy speciális távcsővel). Lesz továbbá két holdfogyatkozás is, ezek közül a május 16-i látható Magyarországról, mégpedig hajnali fél 5 körül. Ami az üstökösöket illeti: a pályájukat ismerjük, a láthatóságuk, fényességük, és hogy mekkora csóvát növesztenek mindig bizonytalan. Sok egyéb tényezőtől függ, hogy mennyit figyelhetünk meg mindebből. A csillagászati egyesület honlapján viszont megtalálhatók az ezzel kapcsolatos legfrissebb információk.

A tavasz beköszöntével folytatódnak majd a járdacsillagászati bemutatók, ami jó lehetőség arra, hogy az érdeklődők bővíthessék ismereteiket, vagy, hogy a fiatalokat megérintse az égbolt látványa. A VCSE szervezésében pedig észlelőtáborra is sor kerül Őrimagyaródon július 22-30 között. Az amatőrcsillagászati megfigyelőtábor részleteiről is az egyesület honlapján, vagy Facebook oldalán lehet tájékozódni.
     

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK