2020.08.13., csütörtök - IpolyZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Interlingva, a közvetítőnyelv

2019. október 28. hétfő, 15:15
Szerző: Pánczél Petra
Címkék: Nyelvtanulás
Sokan népzenészként ismerik, azt viszont már jóval kevesebben tudják róla, hogy alkalmazott nyelvészet szakon végzett. Bár nem a szakmájában dolgozik, azért van egy olyan hobbija, ami erősen kötődik a nyelvészethez.

A zalaegerszegi Kovács Péter jelenleg az egyetlen olyan ember Magyarországon, aki tud interlingva nyelven kommunikálni és rendszeresen használja is a nyelvet. Ez azt is jelenti, hogy egyedüli magyarként tagjává vált egy nemzetközi közösségnek. A minap Prágában vett részt az interlingvások kétévente megrendezésre kerülő konferenciáján. Ennek apropóján beszélgettünk erről a kevesek által ismert nyelvről.

Felszínre hozni a közös nyelvi alapot

Kovács Péter

- Az interlingva egy nemzetközi segédnyelv, vagy más néven közvetítőnyelv. Az a célja, hogy megkönnyítse a nemzetközi kommunikációt. Először egyetemista koromban találkoztam vele, mert az alkalmazott nyelvészet szakon volt egy efféle nyelveket bemutató kurzus, de akkor még nem mélyedtem el benne. Aztán 2003-ban az internetet böngészve akadtam rá interlingvás oldalakra – fórumokra, chat-szobára. Már elsőre is természetesnek tűnt a nyelv, és meglepő módon szinte elsőre értettem. Gyorsan tanulható.

- Ez egy mesterséges nyelv, vagy több annál? Hogyan lehetne meghatározni az alapjait?

- Nem szeretjük ezt a kifejezést, mert valójában nem mesterkélt, nem „műanyag”. Inkább szerkesztett nyelv. Még a 20. század első felében dolgozta ki egy amerikai nyelvészcsoport, melynek szótárát és nyelvtanát 1951-ben publikálták először. Az alapja egy látens közös nyelv, vagyis a latin és görög alapokon nyugvó közös európai szókincs. Tulajdonképpen ezt az alapnyelvet hozza az interlingva a felszínre, úgy, hogy rendszerezi a közös szavakat egy egyszerűsített, könnyen elsajátítható nyelvtannal. Magyarországon sokáig Jeszenszky Ferenc fizikus volt a képviselője – vele vettem fel én is annak idején a kapcsolatot – ő készítette el a magyar interlingva tankönyvet is. Sajnos ő 2011-ben elhunyt, így én maradtam az egyedüli nyelvhasználó. Persze voltak azért olyan magyarok – tőlem függetlenül – akik részt vettek a munkában, ők jellemzően programozók. Különféle interlingvás anyagokat digitalizáltak, vagy töltöttek fel az internetre, de nem használták magát a nyelvet.

- A latin és görög eredet nem szűkíti be nagyon a nyelv határait? Mennyire bővíthető, vagy nyitott a nyelv?

- Szerencsére rengeteg olyan szó van Európában (sőt az USÁ-ban is), amiről ha levesszük az angolos, franciás, vagy olaszos írásmódot és kiejtést, akkor megkapjuk az adott szó „prototípusát”, ami többszáz millió ember számára érthetővé válik. Így egy nemzetközi nyelvről van szó, aminek a forrásnyelvei az angol, a francia, az olasz, valamint a spanyol-portugál. Kontrollnyelvként pedig ott van a német és az orosz. A nyelv bővül is, hiszen míg az 1951-es szótárban 27 ezer szó szerepelt, ma már legalább 51500 szavunk van.  Az interlingva pedig nyitott, hiszen folyamatosan érkeznek a digitális világból is a szavak (a számítástechnika nyelve), amik jórészt angol eredetűek, de ezeket más országok is angolosan használják, így beépíthetők az interlingvába is. Az is tény, hogy rendszeresen kapunk olyan kritikákat, hogy túlságosan eurocentrikus a nyelv, pont a latin-görög alapok miatt. Ugyanakkor ez mégis egy olyan közös kulturális örökség, amit ha a felszínre hozunk, jól lehet vele nemzetközi szinten kommunikálni. Már ez utóbbi szó is ilyen. Interlingvául communication, kiejtve „komunikación”, vagyis majdnem magyarosan ejtjük, c-vel. 

Előadás a népi hangszerekről (forrás: Kovács Péter/Facebook)

- Ha az interlingvisták összejönnek, vagy ha interneten csevegnek, milyen témákról beszélgetnek?

- Legtöbbször maga a nyelv a téma. A nyelvtan, a szókészlet, a bővíthetőség, az egyezések keresése. Pedig személy szerint örülnék neki, ha kulturális, vagy tudományos témák is előjönnének, hiszen épp az lenne a cél, hogy az együttműködés jegyében ilyesféle dolgokról beszélgessenek a különféle nemzetek ezen a közvetítőnyelven. Épp ezért a prágai világkonferenciára, például egy rendhagyó prezentációval készültem: a magyar népi hangszerekről tartottam előadást interlingva nyelven, meg persze a zene nyelvén. Vannak azért próbálkozások, mert létezik interlingva újság, meg internetes rádió is, melynek szerkesztője vagyok. 

- Általában kik érdeklődnek a nyelv iránt? Nyelvészek, nyelvtanárok, irodalmárok…?

- Tény, hogy főleg az értelmiség, de nemcsak a humán. Ami furcsa, hogy inkább a férfiak foglalkoznak vele. Sajnos kevés a nő, sőt fiatalok sem nagyon vannak a nemzetközi „csapatban”. Ennek nem nagyon tudjuk az okát. Lehet, hogy az elméletibb dolgok kevésbé érdeklik őket. Vagy érdeklődnek, de csak az internetet bújva, és csendben meghúzódnak a háttérben. Viszont kialakult már egy interlingvás „kemény mag”, és mindig jönnek új arcok is.

- Vannak magyar viszonylatban távlati tervek?

- Jó volna egy valódi nagyszótár. Hogy ezt én készítem-e el, és ha igen, akkor egyedül csak én-e, azt nem tudom. Amúgy a Facebook-oldalamon alkalmanként írok interlingva nyelven, hátha az ismerőseim közül megtetszik valakinek a dolog.
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK