Közművelődés vs. digitális nemzedék?

Törekvés van, de még sok a tennivaló – hangzott el a fent megfogalmazott kérdéssel kapcsolatban a tömör válasz a Magyar Népművelők Egyesületének XXXVI. vándorgyűlésén. A háromnapos országos szakmai találkozónak idén Zalaegerszeg adott otthont. A bevezető gondolatokat pedig Bordás István, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke vetette fel a Keresztury VMK-ban rendezett szerdai konferencia nyitányaként.

Szakmai kihívásokról a népművelők vándorgyűlésén

Az elnök a rendezvényt megelőzően lapunk érdeklődésére elmondta: az egyesület vándorgyűlésének célja minden évben az, hogy a közművelődésben dolgozó szakemberek, előadások és kerekasztal-beszélgetések során megvitassák az aktuális kérdéseket. Az idei téma különösen fontos: a fiatal korosztályok kulturális, kommunikációs és közösségi szokásai kerültek terítékre.

A vándorgyűlés résztvevőinek egy része. Középen Bordás István, jobbról a harmadik Flaisz Gergő, a Keresztury VMK vezetője

Bordás István szerint a művelődési házak egyik legfontosabb célcsoportjai a fiatalok, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy épp velük a legnehezebb megtalálni a hangot. Ehhez a népművelőknek, kulturális szakembereknek meg kell tanulniuk azokat a kommunikációs technikákat, melyeket az említett korosztályok használnak. A közvetíteni kívánt értékeket olyan formában kell átadni, hogy az érthető és elérhető legyen számukra. Az elnök úgy látja, hogy a módszereket illetően nincsenek előre definiálható megoldások. Hacsak, nem a gyors alkalmazkodás képessége! A közművelődésben dolgozóknak ugyanis gyorsan kell reagálniuk a folyamatosan változó világra (és technikai eszközökre), mert ha nem, elveszítik a fiatalokat.

Ezt erősítette meg Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára is, aki videóüzenetben köszöntötte a vándorgyűlés résztvevőit. Ahogy fogalmazott: a cél az, hogy akadálymentesítsük a kommunikációt az idősebb és a fiatalabb korosztályok között.

Persze attól, hogy a munkahelyeket vagy az intézményeket „fiatalosítjuk” (babzsákfotellel, csocsóasztallal, darts játékkal), még nem lesz 21. századi a kommunikációnk – hívta fel előadásában a figyelmet egy jellegzetes félreértésre Steigervald Krisztián tréner. A szakember, aki emellett egyetemi oktató is, az X, Y és Z generáció kulturális fogyasztási szokásait elemezve elmondta: mindenekelőtt meg kell értenünk, hogy a digitális korban egészen máshogy gondolkodnak a fiatalok, mint a korábbi évtizedekben. Nem jobbak, vagy rosszabbak mint az elődök, csak mások.

A Zalaegerszegre érkezett vendégeket hagyományőrző "harcászati" bemutató is várta

A digitális nemzedék gyerekei már nem telefonálnak, hanem üzennek, és nem a televízió fontos a számukra, hanem a különféle videómegosztók és más online közösségi terek. Egyetemi tanárként sokszor a hallgatók is szólnak neki: „Tanár Úr! Valami olyant is mondjon, ami nincs fent a Youtube-on!” A tréner szerint, ha ezen bosszankodunk, az nem a fiatalok hibája, hanem miénk. Vagyis azoké, akik nem veszik tudomásul, hogy a legifjabbak már más értékek mentén és más kulturális szokásokkal élnek. Ezzel együtt megváltozott a tudásátadás (korábbi lineáris) iránya is, amihez tanárként és kulturális szakemberként szintén alkalmazkodni kell.

A témával kapcsolatban kerekasztal-beszélgetések is zajlottak a vándorgyűlésen, sőt Nagy Emma, az Amerikai Nagykövetség kulturális tanácsosa tengerentúli tapasztalatokat is megosztott az érdeklődőkkel.

A rendezvény részeként megnyílt továbbá a „13. Kultúrházak éjjel-nappal” plakát- és fotópályázatának anyagából rendezett tárlat. A Zalaegerszegen vendégeskedő kulturális szakembereket Balaicz Zoltán polgármester is köszöntötte.