Jurta és pásztorművészet

Befejeződött a Gébárti Kézművesek Háza fejlesztése

A projekt megvalósulásával Prokné Tirner Gyöngyinek, a Gébárti Kézművesek Háza intézményegység-vezetőjének és Skrabut Évának, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnökének álma teljesedett be, fogalmazott az átadási ünnepségen Balaicz Zoltán polgármester. Mint mondta, ez nem egyszerűen csak bővítés, hanem megerősítése a kézművesek háza regionális szerepkörének és alkotóházzá válásának. Ezt segítette az EFOP-programra beadott pályázat, mellyel 120 millió forintot nyert a város, és amit 15 millió forintos önerővel egészített ki. A polgármester beszélt a Gébárti-tó környékét érintő egyéb fejlesztésekről, megemlítve az augusztus közepén átadott Boldogasszony kápolnát. Október elején a kézművesek háza szomszédságában lévő kárpát-medencei tradicionális fa sírjeleket bemutató emlékparkot avatják, és 406 millió forintból elkészült a 6,5 kilométeres kerékpárút is.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt mondta, a vidék egyik gyöngyszeme a Gébárti Kézművesek Háza, ahol olyan tudás halmozódott fel, amit kötelesség tovább adni. Ami itt található, az mind kultúránk része, ezért élővé kell tenni a házat, ahol minden nap alkotnának a mesterségeket magas szinten űzők.

Krucsainé Herter Anikó, kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár az alkotóházak szellemiségéről beszélt. Eszerint otthona, bázisa és találkozóhelye a népi kézműves tárgyalkotással foglalkozó szakembereknek. Éppen ezért mozgalmasabb és nyitottabb helyet feltételez, ahol regionális szintű képzések, kiállítások és zsűrizések is helyet kapnak majd. A pályázat célja is az volt, hogy itt a Göcsej kapujában olyan centrum jöjjön létre, melynek legfőbb feladata a magyarság tradicionális népművészetének bemutatása, továbbvitele.

Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely tárvezetője a jurta készítésének mozzanatait idézte fel. Építésében 122 fő vett részt. A munkák során 8 köbméter fát dolgoztak fel, 7 mázsa gyapjút nemezeltek meg, 2800 darab bőrszeget készítettek, 140 méter hosszú szalagot szőttek és 300 méter kötőzőt sodortak. Elkészülte után több mint 200 alkalommal mutatták be a szűkebb-tágabb közösséget szolgálva. A közönség a Mesterségek Ünnepén tekinthette meg legtöbbször a jurtát, amely most az év minden napján, bemutatható módon került a végleges helyére a Gébárti Kézművesek Házába.

A kör alakú építmény Szelestey László hagyatékának is otthonául szolgál. A néprajzkutató munkásságát Szabó Zoltán, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely vezetője méltatta. Borotvatokok, sótartók, gyufatartók, szivartartó dobozok pipafejek, mángorlók és egyéb tárgyak képezik a gyűjteményt. A 19. századi fa pásztortárgyak mintázatában hazafias szimbólumok is megjelennek, amely világszerte is erősíti egyediségüket. Szelestey László gyűjtőtevékenysége által egy társadalmi csoport művészeti öröksége kel életre; tevékenységüket igen is helyén való pásztorművészetnek nevezni.