Zala Megyei Népművészeti Egyesület

Több, mint két évtized kihagyás után újból népművészeti fesztiválra várta a Gébárti-tóhoz a szakmabelieket és az érdeklődőket a Zala Megyei Népművészeti Egyesület. A fő cél minél több, akár kevésbé ismert mesterség bemutatása és a szakmai kapcsolatok építése volt, emelte ki a nap lényegét Devecz Zsuzsa, a szervező egyesület elnöke.

Szeptembertől Kiss-Molnár István vezeti a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházat. Egy kis időt kért, amíg „bekuckózik”, ezért most kerítettünk sort a bemutatkozó beszélgetésre.

Rendhagyó módon nyílt meg Gébárton a kézműves ház Panoráma Galériájában a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagságának éves munkáját bemutató kiállítás. A szokásos köszöntők helyett a vállalkozó szellemű alkotók beszéltek a munkájukról, a népművész közösségről vagy éppen az otthont adó kézműves házról.

Második alkalommal hirdetett pályázatot a Zala Megyei Népművészeti Egyesület „Hagyományból divatot” témában. A felhívásra zalai és megyén túli népművészek adták be tetszetős munkáikat, melyekből szeptember 8-án nyílt kiállítás a Gönczi Galériában. A megnyitó alkalmával ismerték el a pályázat résztvevőit.

A lényeg a folyamatos kísérletezés; a hőmérséklettel és ezáltal a mázakkal, színekkel. Sok kerámiát magas tűzön, 1230 Celsius-fokon éget. Vannak magnézium karbonátos, kristály és shino-mázas kísérletei, de rakukkal is foglalkozik, melyek 1050 Celsius-fokon készülnek.

Az alsónemesapáti Öltögetünk hímző szakkör részt vett a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) által támogatott, Tudásunkkal kézen fogva a közösségekért elnevezésű pályázati programban, melynek zárásaként kiállítást nyitottak a kultúrházban. A tárlaton a kreatív varró, valamint a horgoló szakkör munkáit is bemutatták.

Negyven éves jubileumot ünnepel az idén a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és alkotó tevékenységüknek otthont és ideális környezetet adó Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A több napos program részeként hét új emlékoszlopot is avattak a sírjel parkban azok emlékére, akik a zalai népművészet terén, illetve a ház létrejöttében jeleskedtek és a mostani évfordulót már nem érhették meg.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében fazekas és folklór fesztiválnak adott otthont a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház.

Hetedik alkalommal rendeztek Zalaegerszegen országos fafaragó pályázatra beérkezett legjobb munkákból kiállítást és a témakörben három napos konferenciát. A tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában látható.

Újragondolt hetési, és göcseji paraszt-polgári viseletekből nyílt kiállítás a Hevesi Sándor Színház előterében. A szervező a Zala Megyei Népművészeti Egyesület, amely a tárlatot a nevezett két projekt résztvevőivel és az országos viseletkészítő szakterület szakembereinek közreműködésével valósította meg, közös eredményként, közös sikerként.

A történelmi Zala vármegye viseleteinek modern kori feldolgozásaiból nyílt tárlat Nagykanizsán a Thúry György Múzeumban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A munkák létrejöttét egy országos alkotói pályázat motiválta, melyet a Zala Megyei Népművészeti Egyesület írt ki. 79 pályamunka érkezett a felhívásra, melyet a szakértő zsűri bírálata mellett a közönség is értékelhetett.

A XVII. „Élő Népművészet” országos kiállítássorozat regionális tárlatának és díjátadójának helyszíne volt a Keresztury VMK. Győr-Moson-Sopron, Vas- és Zala megyéből, illetve Szlovéniából érkező alkotók mutatták be pályázati anyagaikat, melyeket szakmai zsűri értékelt.

A Hagyományok Háza és a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében rendezték meg Zalaegerszegen a „Népművészeti értékek szerepe itthon és otthon” című konferenciát, melyen a partnerszervezetek képviselői is részt vettek.

A Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete éves konferenciáját idén a székhelyen, vagyis Zalaegerszegen, a megújult Gébárti Kézművesek Házában tartotta. A kétnapos programon jó gyakorlatokat osztottak meg egymással az ország minden részéről érkezett szakemberek, ezzel segítve a minél eredményesebb működést.

A gébárti Kézművesek Háza elmúlt években lezajlott fejlesztéseiről, illetve az idei pályázati sikereiről tartottak bejárással egybekötött sajtótájékoztatót az intézmény vezetői, programszervezői. Az eseményen részt vett Balaicz Zoltán is.

1975 óta él Zalaegerszegen, de talán pontosabb, ha úgy fogalmazunk: nyüzsög. Főleg a Gébárti-tó partján, hiszen nevéhez kötődik a Kézművesek Háza és a hozzá szervesen kapcsolódó Zala Megyei Népművészeti Egyesület életre hívása.

Ünnepi alkalomra gyűltek össze a Zalaegerszegi Hímző Stúdió tagjai és vendégeik a Keresztury VMK-ban. A kézimunka csoport 40 éves fennállását, október ötödikéig látogatható kiállítással tették emlékezetessé.

Befejeződött a Gébárti Kézművesek Háza fejlesztése Zalaegerszegen, amellyel méltó helyre került a honfoglalás korát idéző, 1996-ban készített jurta. Az új, kör alakú süllyesztett építményben ugyancsak végleges helyet talált állandó kiállítás formájában Szelestey László néprajzkutató hagyatéka. A 135 millió forintos beruházás során a műhelysor is bővült egy emeleti szinttel.

Hetési viseletek, szőttesek láthatók augusztus 4-ig a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben a Zala Megyei Népművészeti Egyesület rendezésében. Az egyedi kultúrkincs több évtizede folyó értékmentő és visszatanító munkának köszönhetően van jelen még ma is.