A női minőség megjelenése a népmesékben

Meseterápia Gaál Zsuzskával a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban

Márciusban a női lélek volt soron, a Hajnalka című népmeséhez kapcsolódva. Ma már egyre inkább elterjedt tény, hogy a népmesék terápiás hatással bírnak köszönhetően szimbólumrendszerüknek, de az asszociációs képességeinket is fejlesztik. A nevezett mesekörben a gyógyító történet elmondását ráhangoló feladat előzi meg. Így a jelenlévők kicsit összehangolódnak, könnyebben kilépnek az éppen őket érintő aktuális élettörténetből és a mesére tudnak figyelni. 

Gaál Zsuzska a foglalkozás elején röviden szólt a meseterápia működéséről, illetve a női minőség mesei megjelenéséről. A nők legtöbb esetben látszólag passzív várakozó státuszban vannak, és sokszor a párválasztás kérdése kapcsolódik hozzájuk. De ennél több összetevő tartozik a női lélekhez a népmesékben, akkori is, ha hagyományosan a férfi a cselekvőbb a történetben. Ennek az aktivitásnak a célja pedig éppen a nő megtalálása. 

Szóba kerültek a társadalomtól ideiglenesen elvonuló nők lelki történései. Mert néha ki kell vonni magunkat a közösségből, hogy újra magunkra találjunk. A magunkra találás legjobb helyszíne a természet öle, mely a mai kor emberétől egyre távolabb esik. 

Érdekes felismerésekhez juthatunk a mesék által. Például sokszor a negatívnak ítélt szereplők mozdítják ki a főhőst és ezzel terelik a jobb élet felé (be kell ugrani a kútba, el kell hagyni az otthont). 

A rosszabb élethelyzetekben hajlamosak vagyunk kívül keresni az ellenséget, pedig az leginkább belül van, valamely bennünket akadályozó, nekünk ártó tulajdonságban, mely nehezíti a cél elérését. Ez lehet konokság, szorongás és még sok egyéb, tette hozzá Gaál Zsuzska. 

Szó esett még az önismeret és önelfogadás fontosságáról is.