Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

A visszatérésre készülnek a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár munkatársai. Szó szerint, hiszen a téli „átmeneti szálláshelyükről” (VMK) április elejétől visszaköltözhetnek a Deák téri anyaintézménybe.

A magyar széppróza napja (február 18.), alkalmából Rejtő Jenőről, az egyik legolvasottabb magyar íróról, a magyar irodalom egy különleges alakjáról tartott előadást a József Attila Városi Tagkönyvtárban Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója.

A jövő héten több rendezvénnyel is várja a közönséget a József Attila-tagkönyvtár, mégpedig a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár csapatával kiegészülve. Az „anyaintézmény” munkatársai ugyanis az energiaválság miatt ideiglenesen a landorhegyi épületben dolgoznak.

Deák+kert könyvek néven könyvsorozatot jelentet meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, illetve a hozzá kapcsolódó irodalmi portál. A Deák+kert több mint négy éve van jelen a világhálón, a jövőben az internetes magazinhoz kapcsolódó szerzők műveit kötet formájában is kiadnák.

Pénteken rendezték meg a XXVI. "Tarka lepke, kis mese..." Zala Megyei Vers- és Mesemondó Versenyt, melyet a Keresztury VMK intézményegysége, az Apáczai Csere János Művelődési Központ szervezett.

Szendrey Júliáról hosszú ideig keveset tudtunk, annál is inkább, mert a történelmi emlékezet Petőfi Sándor excentrikus feleségeként, majd hűtlen özvegyeként emlékezett rá. Pedig sokkal több volt ő, mint Petőfi felesége; költő, író, műfordító, a korszak egyik publikáló szerzője, aki ráadásul elsőként fordította le Andersen meséit Magyarországon.

Hetven évvel ezelőtt, 1952. október 12-én jött létre a Zala Megyei Könyvtár. A jeles évforduló alkalmából ünnepségre várták a jelenlegi és egykori kollégákat, valamint a társintézmények munkatársait a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár rendezvénytermébe.

Pápaszemes, dagadt, gizda, idióta, stréber, szerencsétlen – szinte nincs olyan ember, akit élete folyamán ne ért volna valamilyen megaláztatás. A verbális bántalmazás és erőszak éppúgy jelen van az iskolákban, mint a munkahelyeken, vagy éppen egy párkapcsolatban.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban is hozzáférhető már a Vizuális Történelmi Archívum, mely a világ legnagyobb olyan gyűjteményének számít, ami a népirtások túlélőinek és szemtanúinak visszaemlékezéseit tartalmazza.

Két Genfben élő magyar férfi találkozik egymással a svájci városban az ezredforduló környékén. Gyorsan kiderül: mindkettőjük zalaegerszegi kötődésű, zsidó származásuk miatt pedig mindegyikük családjának van némi köze a 20. század tragikus eseményeihez. A holokauszthoz, az 1956-os forradalom bizonytalan időszakához, de az emigráció kérdéséhez is. Nem csoda, hogy hamar összebarátkoznak.

Fotográfiák és haiku formában íródott versek kölcsönhatása az a kiállítás, mely a napokban nyílt meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár olvasótermében. Krizsik András pécsi fotóművész képeit Bessenyei Judit haikui kísérik.

Egy barát elvesztéséről, írásról, kiégésről, sőt egy-egy könyv megjelenésének körülményeiről is szó esett Karafiáth Orsolya író, költő legújabb regénye kapcsán. A szerző az Ünnepi Könyvhét keretében látogatott Zalaegerszegre.

„Ahol a fák születnek” címmel nyílt fotókiállítás a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A tárlat a bajcsai csemetekert legszebb pillanataiból válogat; bemutatva az erdészeti munka egyik legfontosabb részét, mégpedig a facsemeték nevelését.

Petőfi Sándor befejezetlen drámája, a költészet menedzselhetősége és a szerző hamarosan megjelenő új verseskötete is szóba került a Deák+kert irodalmi portál költészet napi estjén, melynek vendége Szálinger Balázs volt.