Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

A köznevelést támogató legújabb könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatban rendeztek szakmai napot a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A találkozó egy Európai Uniós projekt keretében megvalósuló, országos programsorozat részeként jött létre. Az eseményre nemcsak a megye könyvtáraiból, hanem a fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból is érkeztek szakemberek.

Lázár Ervin (1936-2006) életét és munkásságát eleveníti fel az a tárlat, mely a közelmúltban nyílt meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A Móra Könyvkiadó vándorkiállítása interaktív, játékos formában állít emléket a meseírónak, „Négyszögletű kerek” címmel.

Megújult közösségi terek és az élethosszig tartó tanulást segítő programok. Röviden így foglalható össze az a nagyarányú fejlesztés, mely a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (DFMK), illetve a József Attila Városi Tagkönyvtárban és az Apáczai Csere János Tagkönyvtárban zajlott le az elmúlt egy évben.

Hiánypótló kiadvány bemutatására került sor advent közepén a Deák Ferenc-könyvtárban. Laposa Julcsi Junior Príma Díjas népzenész „Népi hang-színek Tél” című kisgyerekeknek szóló, CD-mellékletes foglalkoztató füzetét ismertette a szerző. A programon számos közreműködő vett részt.

Különösen vidám hangulatú könyvbemutatóra került sor a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A 20 év halogatás után napvilágot látott muravidéki népzenét feltáró kötet bemutatója nótás-dudás kíséretet kapott.

A rendszerváltozás időszakának társadalmi változásai, és a politikai viszonyok „enyhülése” hívta életre azt két, könyvtári tevékenységhez kapcsolódó alapítványt, melyek idén kerek évfordulójukat ünneplik.

A közelmúltban jelent meg Szálinger Balázs József Attila-díjas költő, drámaíró legújabb kötete, a 361º. A keszthelyi születésű, gyermekkorát Alsópáhokon töltő szerző a minap Zalaegerszegen mutatta be a negyven verset tartalmazó könyvet.

„Későn válaszolok, mert postán, hol a kormány őrködik a pecsét szentsége felett, írni nem akartam, s noha veszélyteljes titkaim nincsenek, mégis inkább biztos alkalmat vártam.” Deák Ferenc kezdte így 1841. március 20-án Széchenyi Istvánnak címzett levelét.

Lehetnek szuperhősök, átlagos arcok, vagy érzelmes figurák. Készülhetnek tömeges mennyiségben, vagy kis szériában, művészi kivitelezésben. Színesben, fekete-fehérben. A sort még hosszan lehetne folytatni, hiszen a képregény és képregény alkotás egy összetett műfaj.

Lótenyésztés és vízszabályozás Zalában, a balatoni gőzhajózás életre hívása, szerteágazó kapcsolatrendszer a reformkori zalai ellenzékkel; különösképpen Deák Ferenccel. Talán nem is gondolnánk, de e fenti „történések” központi szereplője Széchenyi István.

Az ősz folyamán befejeződik a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár belső tereinek rekonstrukciója. A felújítás nyomai már most jól látszanak: átalakult a fogadótér, új funkcióval bővült az egykori olvasóterem és hangulatosabbá vált a folyóiratolvasó-sarok is.

A belső felújítási munkák ellenére is működik a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, sőt a vakáció alatt napközis tábor várja a gyerekeket. Az Európai Uniós és NKA-s támogatásból megvalósuló ingyenes nyári tábor, újdonságnak számít a könyvtárban.

Romkocsma hangulattal várták a sajtó képviselőit a Göcseji Múzeumba, ahol az idei Múzeumok éjszakájának programjait ismertették a szervezők.

Az alkonykapcsoló egy érzékeny szerkezet. A sötét hatalmával működik: vezérli a közvilágítás ki- és bekapcsolását. Majdnem annyira érzékeny, mint egy lírai költemény, ami a sötétséggel és világossággal, élettel és halállal játszik. Legalábbis szavakban, képekben.