A szalma régen és ma

Bemutató  a vályogház készítés módjáról

A rendezvényen Balaicz Zoltán polgármester és Nikitscher Bernadette, a nevezett egyesület vezetője mondott köszöntőt. Az egyesület és a ház munkájának méltatása után következtek a szakmai előadások és a kulturális programok. Kiss Nóra néprajzos-muzeológus a szalma régi és mai felhasználásáról tarott előadást, míg Darázsi Zsolt gyümölcsész a szalma kiskertekben való hasznosítását részletezte. 

Mező Máté Márton keramikus, népi építész pedig a vályogház készítés módjáról tartott bemutatóval egybekötött ismertetőt. Természetesen teljes ház, de még egy egész fal felépítésére sem volt idő a délelőtt folyamán, a technikát azonban egy kisebb falkezdeményen mutatta meg a mester, aki egyébként rendszeresen oktatja is a vályogház építést az Oszkói Hegypásztor Kör szervezésében. Érdeklődők kérdéseire válaszolva többek között elmondta, Zalaegerszeg 30 kilométeres körzetében vannak referenciamunkái és akár CSOK támogatást is fel lehet használni erre az ősidők óta jól bevált építkezési módra. A házak garantáltan 200 évig állnak, rendszeres, egyszerű karbantartással még hosszabb az élettartamuk. A modern kornak meg kellett oldani a vízelvezetés kérdését és a megfelelő padlókezelést, egyébként minden a régi recept szerint történik a házak kialakításánál: szalma, homok és anyag megfelelő arányú keverésével. A régi félfalus kaláka helyett ma szervezett csapat építi fel néhány hónap alatt a különböző szerkezetű házakat, mely idő a rétegek megfelelő száradása miatt szükséges.

A nap folyamán gyerekeket és felnőtteket is sikerült megnyerni a főként őszi hangulatú szalmakép készítéshez, ahogy Kiss Nóra előadása alapján a Szalma Totót is többen sikeresen töltötték ki. 

A rendezvénnyel egyidőben a tudásközpontban hetedik alkalommal rendeztek lemezbörzét nagy érdeklődés mellett.