Vezető hírek
Népi táplálkozás húsvétkor
Az etnográfus kiemelte: Jézus feltámadásának örömünnepére a századokkal korábban élt ember testi és lelki értelemben is alaposan felkészült. Hamvazószerdától nagyszombat éjfélig tartottak böjtöt, szigorúan elhagyva a zsírt és a húsos ételeket. A testi böjt mellett fontos jelentőséget tulajdonítottak a lelki böjtnek is, ezt tükrözve viselkedésükben és viseletükben is. Lecsendesedtek, elhagytak minden mulatozást: bálokat, lakodalmakat és csendes imával, a Fájdalmas Olvasó mondogatásával, Keresztúti Ájtatosságon való nagypénteki részvétellel készültek a feltámadásra.
Bőtös krumplilevest ettek
Az őskeresztények még csak negyven órát böjtöltek, a XII. században vált általánossá a negyven naposra kiterjesztett böjt, ami Krisztus vezeklését és szenvedését tükrözi. A XX. század előtt élt szegények, jobbágyok javarészt csak heti egyszer fogyasztottak húst, ezért számukra az arról való lemondás csak kisebb jelentőséggel bírt.
Zalában divatban volt a zöldséggel összeforralt bőtös krumplileves valamint nagypéntekeken a szüpöcs. Ez a szilva, körte, alma és barack aszalvány finom és egészséges házilag készült ennivaló. A legszigorúbb böjt és gyász ideje nagypéntek volt. Ekkor nem sütöttek kenyeret, nem szítottak tüzet és szigorúan nem főztek zsírral, nem ettek húst. A böjt a feltámadási körmenettel ért véget. A mai napig Húsvétvasárnap, a hajnali misén szenteltetik meg a templomokban a sonkát („lapickát”), tormát, főtt tojást, cipót, vagy kalácsot és a szőlősgazdák a bort. Mindehhez Dél-Zalában még a só megszentelése is hozzátartozott. A húsvéti reggeliket a családok mindig közösen fogyasztották el.
Az ünnepi táplálkozásuk egyszerű, egészséges és tájegységenként változó volt. Mindkét húsvéti napra bőséges, gazdag lakomázás volt jellemző. A kora újkorban főként az úri háztartásokban előkerültek a változatos vad –és halételek, a mézzel és fűszerekkel ízesített étkek, a mártások. Tobzódtak a húsban, de a bárányhús evése nem volt tipikus sem a megyében, sem a Nyugat-Dunántúlon, viszont marha, tehén, tyúk, fácán, és hal nagyobb mennyiségben előfordult.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Nyaralás fenntarthatóan, költséghatékonyanDr. Sinkó Vilmos maradt a Zalaegerszegi Járásbíróság elnökeSkribek Alen újra ZalaegerszegenJúnius 28-án Olai Fesztivál a Göcseji FalumúzeumbanCsoportosan elkövetett rablás a ParkerdőbenOrszágos bajnoki címet ünnepelhetett a Kölcsey B33-as kosarascsapataJúlius 5-én ismét Filmzenei koncert a Dísz térenKi kapja az idei Lokálpatrióta Díjat? Július 14-ig várják a szavazatokat50 millió forint a Kossuth utca felújításáraBaloldali ajánlat a választóknak az MSZP részéről -
rovatunk hírei
Múzeumok Éjszakája 2025Statárium- drámaelőadás a TörvényszékenXXIX. Göcseji Prószafesztivál a Gébárti-tónálÍgy éltünk a '80-as években - kiállítás a Göcseji MúzeumbanKitekintő - Frimmel Gyula grafikusművész kiállításaEsély Gála 2025Kis képek és műhelytitkok - Nemes László kiállításaHorváth Csongor Gergő kiállítása a Liszt-iskolábanMészi 65 - kiállítás a Gönczi GalériábanBudaházi Tibor jubileumi kiállítása a Göcseji Múzeumban top 10
Lemezfelvétel a Göcseji Falumúzeum Klügel-orgonáján Harmincöt évvel ezelőtt térhettek vissza a ferencesek zalaegerszegi kolostorukbaDr. Sinkó Vilmos maradt a Zalaegerszegi Járásbíróság elnökeVilágzene, jazz, népzene és mindezek fúziója az idei Fatemplom FesztiválonNyaralás fenntarthatóan, költséghatékonyan