Népszokások

Nincs még egy olyan ételünk, mint a tojás, amelyhez ősidők óta ne fűződne olyan sok hiedelem és szokás. Nemcsak az emberiség ősi tápláléka, de egyben a legrégebbi szimbóluma is. Jelképe a termékenységnek, a megújuló életnek számos kultúrában. A tojás a kereszténység megjelenésével a húsvéti ünnepek egyik jellegzetes szimbóluma lett.

Néha a felnőttekre is ráfér némi szexuális felvilágosítás, mert tuti, hogy nem mindenki figyelt eléggé bioszórán, vagy amikor Ádámról és Éváról tanultunk. Az is eléggé valószínű, hogy a népdalokban, népmesékben rejlő pajzán jelentéstartalomra sem gondolunk túl sokat a dolgos hétköznapokon.

Táncházba várta az érdeklődőket a Tarsoly Erdélyi Mezőségért Egyesület szervezésében. A Gazdasági Főiskola adott otthont a programnak, ahol egy rövid előadás szólt a néptánc lelkületéről is. Az élőzenét a szamosújvári (Erdély) Ördöngös Zenekar szolgáltatta.

Márton napjához nemcsak számos népszokás, hanem időjárásjóslási hagyományok is kötődnek. Elődeink úgy tartották, ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor sárban botorkál. Ha viszont november 11-én napos az idő (vagyis Márton nyara van), akkor igen kemény, hideg tél következik.

A Húsvét a Karácsony mellett a keresztény világ legjelentősebb ünnepköre. Az elnevezés arra utal, hogy a húshagyó keddel kezdődő nagyböjti időszak után ekkor szabad ismét húst fogyasztani. A húsvéthoz számos jól ismert szokás kapcsolódik, így többek között a locsolkodás és a tojásfestés, csakúgy, mint a húsvéti nyúl hagyománya.

A Népművészet Hete tematikus, több helyszínen zajló programsorozatba illesztve, november második péntekjén Gyanó Szilvia néprajzkutató tartott vetítettképes előadást a Balaton Színházban a különféle őszi néphagyományokról.

A keszthelyi természetgyógyász klub felkérésére Gyanó Szilvia, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója nagycsütörtökön a Balaton Színház Básti-termében tartott vetítettképes előadást a húsvéthoz kapcsolódó étkezési szokásokról, a régi ünnepi táplálkozás hagyományairól.