Szaru és csont a tárgyalkotó népművészetben

A háromnapos rendezvény a Keresztury VMK-ban bemutatott tárlattal indult. A kiállításon és konferencián megjelenteket először Skrabut Éva, a házigazda egyesület elnöke köszöntötte. Majd Széll János etnográfus, úgyis, mint zsűritag beszélt a rendezvény jelentőségéről és annak helyi támogatásáról.

- Zalaegerszegre a népművészeknek valamilyen céllal kell érkezni. Most speciális területre szólt a kiírás, a szaru és csont archaikus terület, kevés művelője van. A megszólítás úgy szólt, hogy szülessenek új gondolatok, tárgymegújítás. A pályaművekben szépen együtt van a gyakorlati és a reprezentatív funkció, az esztétika és a rituális vonás. Ilyen tárgyai nem lehetnek akárkinek, a népművészet egyedi és megismételhetetlen, az anyag határozza meg az alkotást, mely szemre tetszetős és jól használható. A kiállított pályaművek között biztos mindenkinek lesz kedves, amit szívesen hazavinne. A válogatást a legjobb szándékkal tettük, amiből mindannyian tanulhatunk – mondta Széll János és reményét fejezte ki, hogy 2020-ban, a következő találkozón szintén népes lesz az összegyűltek köre.

Majd a támogató önkormányzat képviseletében elismerően, de bevallottan laikus szemmel Horváth Gábor közművelődési szakreferens beszélt a népművészet jelentőségéről, megbecsülésének és átörökítésének felelősségéről.

A fenti témában 23 pályamű érkezett, melyből a legjobbakat válogatta ki a zsűri. A többségében férfiak képviselte mesterségben női különdíjasnak is lehetett gratulálni. Országhné Dékány Katalin népi iparművész lószőrékszer garnitúrája vívott ki elismerést. Szintén különdíjas lett Viasz Zoltán tollsípja. A harmadik díj helyben maradt, Nagy Béla népi iparművész több alkotása esetében. Második helyet ért el Kasza Miklós népi iparművész igényes asztali fűszertartója. Első helyezett lett Kovács Zoltán, a népművészet mestere szintén fűszertartó kollekciójával. A tárlat június 24-ig látható, majd másodbemutatóként a budapesti Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban lesz megcsodálható.