2021.07.31., szombat - OszkárZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

"Megkell szeretni", vagy el kell fogadni?

2021. április 22. csütörtök, 19:53
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: Facebook, ZalaMédia archív
A címben szereplő kérdés arra vonatkozik, hogy meg kell szeretnünk a helytelenül leírt igekötős igék látványát, vagy elég, ha egyszerűen csak elfogadjuk azt a tényt, hogy bizony létezik ez a jelenség. Hiszen a nyelv és az írásmód is változik, még ha a helytelenség sokszor bántja is a szemünket.

Elváló igekötők a digitális világban

A közösségi médiában folyamatosan elénk ugranak az olyan mondatok (legyen az hozzászólás, vagy valamilyen napi életbölcsesség), melyben az illetőnek sürgősen „megkellett csinálnia” dolgokat, netán „elkellett engednie” valamit, vagy valakit (mondjuk a negatív gondolatait, esetleg a gyereket a csajával randizni covid idején). De bíztatni is lehet a másikat, hogy „kifogjuk bírni”, bármi is történjen. A sort persze a végtelenségig lehetne sorolni, vagy legalábbis amíg el nem fogy a magyar nyelvben fellelhető igék, igekötők és segédigék kombinálhatóságának száma.

A helyesírásra érzékenyebb lelkületű emberek némi dühöngés után aztán elgondolkodnak, hogy vajon miért terjedt el szélsebesen ez a hibás írásmód? Hiszen (elvileg) már általános iskolában megtanuljuk, hogy ha az igekötő és a főige közé más szó (segédige) kerül, akkor az igekötő elválik, tehát külön írjuk a szavakat (nem pedig a segédigéhez kötjük az igekötőt). Vajon csak a digitális kommunikációban vagyunk ilyen figyelmetlenek, vagy iskolai dolgozatokban is megjelenik ez a helyesírási hiba? Egyáltalán baj-e, hogy az online térben zajló írásbeli diskurzus (mely a rövid és tömör üzeneteken alapul) ilyen módon változtatja meg helyesírásunkat?

 

A kérdéssel Karáth Anita magyartanárt, költő-szövegírót kerestük meg, aki éppen ezekben a napokban próbaérettségi dolgozatokat javított. Azt tapasztalta, hogy a gimnazisták körében egyáltalán nem vészes a helyzet, jó eredmények születtek és nem voltak súlyos helyesírási hibák. Ebből az látszik, hogy a diákok azért éles helyzetben tudják, hogy mi a helyes és mi a helytelen írásmód. Ettől függetlenül maga a jelenség nagyon is létezik, leginkább a digitális térben; vagyis ha üzeneteket írunk, kommentelünk. A tanár szerint ugyanis a közösségi média egy egészen más közeg, más az etikett és nem kötnek minket annyira a szabályok. Vagyis lehet lazábbnak lenni. Az igekötők helytelen írásmódja persze nem jó dolog, de nem is kell kétségbeesni tőle, ez egy jelenség. Főleg a gyors írásmód és a tömörítési szándék miatt alakulhatott ki, hiszen a digitális térben igyekszünk nagyon röviden kommunikálni, időt spórolni és gyakran lusták vagyunk szóközt alkalmazni, mint ahogyan ékezetet is.

- Tény, hogy kevesebbet foglalkozunk nyelvvel és nyelvműveléssel, aminek vannak látható jelei, ám ez nem feltétlen „betegség”. A változás is a nyelv része. Nádasdy Ádám nyelvésszel, íróval egyetértve azt gondolom, hogy ezek a nyelvi hibák is részei az életünknek, a hétköznapi kommunikációnak. A lényeg az, hogy maga a kommunikáció sikeres legyen a felek között. Az viszont fontos, hogy komoly helyzetekben, komolyabb írásműveknél tudjuk, hogy mi a helyes és mi nem – fogalmazott. 

Karáth Anita a tanítványainak egyébként úgy szokta magyarázni az elváló igekötős igéket, hogy az adott szituációban próbálják meg a gyerekek kitalálni, hogy vajon kié (vagyis melyik szóé) lehet az igekötő. A főigéhez, vagy a segédigéhez tartozhat-e inkább? Ez a módszer általában beválik.

Hogy vajon egyszer az Akadémia is áldását adja-e a megváltozott „kötési technikára”? A tanár szerint ez nem valószínű, hogy mostanában bekövetkezik. Hiszen egyelőre nem egy vitás kérdésről van szó. Sokkal inkább egy online kommunikációs jelenség, az írásban bekövetkezett „technikai változás” ez. Aminek a létezését el _kell_fogadnunk. 
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK